Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Kalmár M.: Győr barokk tere

püspöki székhely <ésî «ad templom. ^Természetesen ezek idővel palotává és:székesegyházzá bővültek, dé kialakulásuk kezdetén; is meg

: kellett óvni- ; őket,. > körbe kellett' keríteni. Ez à' kerítés' csak ' gazdaságos, akazkörív-ű lehetett,! és hogy ném teljes kör< azt'a, vizek •természetes Védelme tette 'lehetővé; „A kezdeti falak ugy^an VeSszőanyágúak, 'de elég 'stabilaik' ähhozi hogy>ímeghátarozzák;a; váratósőbbi.íbe-építését.

9 I3Í9Í9Í ílkuilznoilm :•..:' \KS ziddèh • ÚBÍIOV jísüvan A középkori fokozott helykihasználás kénytelen volt-követni a védőművet; Az első épületeket körbe építették ott; ahol'sikerült helyet szorítani. Aniost kialakult üteahálözat, ha a kis méretek miatt egyáltalán'lehet ilyesmiről beszélni, spontán jellegű és tipikusan? középköri! Erről könnyen meg lehet győződni, ha szemügyre vesszük a mai várostérképet, ahol<aí

[

iíedliki,Ányos?utcának^

Dr. Kovács Pál utcának és'az'Alkotmány m teának < & iPüspökvárí felé eső* háztömbsora rejti magában az első várfalakat.

10 AhEz áz állapot sokáig fennállt- a középkori;/várként-'ismert falrendszer/.csak a XVI.' században épült «kt.^

1 A környező település> tehát* szabadon<fejlődhetett, egyedüli' szábMyoZójáíGSak'^i'vár fe'lé'és felől kialakuló forgdlomivölt, Ezzel el is érkeztünk'á-sakktáblás

;

rendszer forrásához. '•; : i .-:oikv tíbn Jerísi r

iö\ Győr egyike ' a középkori Magyarország fontos' ^településeinek.' Ha ? Budáról nyugatra'indulunk; Győrön keresztül érjük él amémet« vsárosokdt. A;Győrf*5-Buda út — talán a legfontosabb — a Duna déli partján haladt? Há Fehérvár/'Veszprém éís

;

Pápá

s

'felől akarunk''ö^úgatra;haladni,'a víizeken Győrnél kell;átkelni; ide a kialakult utakat a települések közötti kapcsolatos indokoljai;' âxsbrm maci fiaim Győrnél tehát'két; út találkozott. Egy $udáról,i ;

egy ;pe,dig. a másiki három településtől>. jövő;utakat fkögta össze.

1

!;A hegy- és vízrajzi; viszonyok úgy hozták, hogy ezek minden, külöiiöäebb: irányváltoztatás'nélkül* egymáshoz .képest meg^ közelítően : derékszögben/találkoztak^ elméletüeg valahol '. ß i falakon, »túl- :' 1

9s

1 J v Győr váraljái települése utak imentén. szerveződött,/ lïiint- ahogyan az, utak határozták meg később is. Amikor túl messze került a biztonságot• nyújtó várfal, új utqákat,, jelöltek. ki,

: amelyek ugyan nem vezettek a vár kapukhoz,, de, „közökkel'' a főútvonal hamar elérhető volt. Hogy ezek. az,.utcák milyen, von^lúak voltaky íazt a telkek formája, nagysága határozta meg,

f

Ezeket a szabadon, kialakult vonalakat minden tűzvész után — amiben sajnos Győrnek gyakran^ volt része — korrigálni lehetett. 13-|gy találkozik anőttség a telepítettséggel. Êzt az egykori telekkönyvek is bizonyítják: 1567 és 1617 között csak két-három család maradt

;

meg ugyanazon a helyen, a többség elpusztult vagy elvándorolt.

1

'' 9

S L. A, Magriotti—F. Banfi, i, m., Győr korai erődítményei, a Püspökvár — utalnak " B krerrtlekre (orosz korai vártípus); mint á győri vár előképeire. >>

; ítj Börbíro V.-Àfâtlo l:,ï. m., 56. Oldal: Bár helyenként elég Önkényes elképzelés, de az épületek elhelyezkedésére magyarázatot ad. ,?/: 11 L. A. MagriötÜ-^-F. Bánfi, i. m., 1443 előtt Győr elveszti várjellegét. Albert'Özvé*gye , Erzsébet, hogy magát Ulászló híveitől megvédje, ékkor erődítéseket Végeztet. 1529-ben Lamberg védhetetlennek tartva á- várat; azt felgyújtva^ ^M^VOsilúíl Az .15471 évi országgyűlés tárgyalja- a helyreállítást.' À varost övező bástyaöv

1

1537^tél;

: waíintegy húsz év alatt alakul olyanná, hogy meghatározza á' város fejlődését."'" ••' •; 12 Az útvonalak széthúzödásá a "déli dldálon á

; város kiterjedése Során Válik iridöi ko]ttá. A Mindulópönt ugyáhis legelőször á két várkapu volt. '•• 13-'Feltehetőleg'a pusztulások és az újratelepítések évszámai: 1044 (III. Henrik),-1241 ' ^-XFrigyés

1 osZtrák

! herceg);'1242 <mbngolok), 1273 (Ottokár); '1529'tt.amberg Kristóf várkapitány), 1532, 1538, 1566 stb. Bár a legutóbbi esetbén is ismeretlen a-gyújtogató, '^iflebizonyos ,,Száríaekosség"-féltétérézhétő.

;-'

I

'íípd zoiùv aà lèv-iôyO ,.sZ j\r«»JJiV (if 14 1587 és 1617 között csâk a Gregőroczky

1 család'telkét lehetett egyértelműen azonosítani, fßv giaq9söá bßsiis?. .IIIVX H S3L .ßaeaßJ 12 Arrabona 177