Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Kalmár M.: Győr barokk tere
Érdekes a tér oldalait mintegy kitűző két utcapár határozott egyenes vonala. Ez a tér — a mai Széchenyi tér — mindig nagy hatással volt környezetének építészeti kialakítására. Ezek az utcák valószínűen 1530 és 1567 között formálódtak, ezt bizonyítják az utcanevek is. A Császár- és az Űj-bástya közötti szakaszt osztó és a Duna felé tartó utcák „Közép", „Felső közép", „Alsó közép" nevűek voltak, legalábbis ezt bizonyítja a rekonstruált telekrajzrészlet. A Középbástya felé tartott az Üj utca és a vele párhuzamos, a tér másik oldalán az Űri utca. Ezek vagy elméleti nevek, mint például „Közép", amelyek hamar eltűnnek, 1 " de jelzik, hogy mesterséges alkotások, vagy pedig nevükben rejtik az új telepítést, illetve a vagyonosabb polgárok telekvásárlással kialakított új utcáját. A gazdagabb telkek megnagyobbodása a telekosztódással ellentétes folyamat, de a telekkönyvben nyomon kísérhető, iG bizonyítva a vagyoni különbségek növekedését. A „mesterséges utcakiegyenlítés" elsősorban katonai célokat szolgált. Ezek az utcák mintegy a vázát alkották a városnak, és hatással voltak a mai Rózsa Ferenc és Kisfaludy utcára, sőt az egész városra, annak egykori védőműveire is. 17 Győr tehát nőtt város, a középkori határain belül adat, nyom nagyobb mérvű telepítésre nincs, viszont rendezés szinte minden évszázadban történt tűzvész vagy más, nagyobb rombolás után. Hogy milyen mértékben, az még talán a mai utcarajzról is leolvasható. Felmerülhet a kérdés, hogy ha a pusztulás segítője a rendezésnek, akkor miért nem rendeződött a Káptalandomb ma is szeszélyes képe. A Püspökvár és környéke mindig más városi funkciót töltött be, mint az ún. „váralja". 18 Ez a funkció kezdetben a püspöki székhely, vallási-közigazgatási centrum, majd hosszú éveken keresztül katonai raktárak, üzemek és katonai vezetés központja, majd megint a korábbi szerepkör. 19 Az itt levő épületek tehát teljesen más jellegűek voltak. Anyaguk is inkább kőből volt, s talán tűzkár sem érhette annyira. Az idetelepült kis házacskák a már meglevő és korábbi szerepkörét elvesztő —, nem szabályos — várfalhoz tapadtak, és minden pusztulás után újra felépülhettek. A nagy védelmi forgalmat lebonyolító egyenes utcák is elkerülték ezt a területet. A viszonylag nagy forgalmú Győr—Buda és Győr—Fehérvár útvonalak először a várkapuk előtt, majd a vár teljes kiépülésével szükségképpen a várkapuk mögött is kialakuló terekbe torkolltak, illetve e terekből indultak tovább Bécs 15 1617-ben ezek az utcák — valószínűen — a Szt. Mária, Szt. Sebestyén és Szt. Mihály utcák voltak. A többi utca 1567-ben is valakiről el volt nevezve (Szt. Márton, Magyar u. stb.). 16 Például a tér két hosszoldalán lakott a volt városbíró, várkapitány, gazdag polgár stb. Beccaria Virgil is, aki a városban több nagy ház tulajdonosa. 17 L. A. Magriotti—F. Banfi, i. m., Ferrabosco terve átalakul 1561 és 1564 között, új sarkot és bástyát alakít ki a város DK-i részén. Talán a rendeződő városszerkezet is kényszeríthette erre, illetve lehetőséget adott rá. 18 L. A. Magriotti—F. Banfi, i. m., II. fejezet, lényegében két várról van szó. Egyik kora középkori, a mai székesegyház körül. A másik, mint „váralja" kezd kialakulni, majd a XV— XVI. században felépülnek Győr nagy — külső — védőmüvei is. Ezután a korábbi belső védőmü elsorvad. 1566-ban Zenoni Domenichino metszete együtt ábrázolja a két erődítési vonalat. 19 Villányi Sz., Győr-vár és város helyrajza, erődítése, ház-, telek- és lakosság viszonyai a XVI— XVII. században (Győr, 1882) : 1551-ben a püspöki palota a főkapitány lakása. Ez a XVIII. század közepéig van így. 178
