Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
Kalmár M.: Győr barokk tere
GYŐR BAROKK TERE Sajnos hazánk nem bővelkedik úgy történelmi városközpontokban, mint a tőlünk nyugatra vagy északra fekvő államok. Ebben részben a sokszor mostoha történelem hibás, de a felhasznált építőanyag, építéstechnika, a történelmi emlékeinkkel való egykori helytelen gazdálkodás is sokat árthatott. Nagyon fontos tehát egy olyan jelentős város, mint Győr történelmi városmagjának tanulmányozása, kialakulásának kutatása a ma és a holnap rekonstrukciós törekvései számára. Győr történelmi központjának része a mai Széchenyi tér, illetve annak közvetlen környéke. Érdemes megvizsgálni, hogy hogyan keletkezett, fejlődött, melyik történelmi időszak milyen mértékben alakította építészetét, mert igazi és eredeti hangulatát csak így lehet meghatározni, esetleg visszaállítani. Sok olyan kérdés járul még ehhez, mint például a sajátos — egymásra merőleges — utcarendszer kialakulása, a Széchenyi tér épületeinek egyenkénti és együttes értékelése, melyekkel már számos tanulmány, kötet kimerítően foglalkozott. 1 A különböző korok építészeti rétegeinek letisztítása vagy éppen összehangolt bemutatása nagyban hozzájárul egy építészeti együttes megértéséhez, megértetéséhez. Ez korántsem olyan könnyű munka, kiváltképp Győr esetében nem, amelyet hosszú évszázadok során az elemi és háborús csapások alaposan megtépáztak, átalakítottak. Különösen fontos a város történelmének egy ismert periódusát, a XVI. és XVII. század eseményeit nyomon kísérni, mivel ekkorra tehető az a történelmi, társadalmi változás, amely a város központjának értékes együttesét, a Széchenyi teret mai arculatában először meghatározta. A török háború ellenére képes volt az azt követő barokk fejlődés a XV., XVI. századi alapokon a teret úgy átalakítani, hogy az máig is meghatározó erejű legyen. A XIX., XX. század a jelentős ipartelepítéssel, fokozódó kereskedelmével nem hagyta érintetlenül a történelmi városmagot sem. Üzletportálok, új épületkiegészítések létesültek. A korábban barokk hangulatú tér kezdte elveszteni egységes jellegét. Ezeknek a károknak egy részét az áldozatkész rekonstrukció már megszüntette. Példamutató igényességgel „szelídítette meg" az előző száz év építkezéseinek kiegyensúlyozatlanságát. Sajnos a tér egykori barokk hangulatát részben az idevonatkozó kutatások, részben anyagi fedezet hiánya miatt még nem sikerült a jelentőségéhez méltóan érzékeltetni. 1 Különösen Borbíró V.—Valló L, Győr városépítéstörténete (Budapest, 1956) című munka jelentős. 175
