Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

Kalmár M.: Győr barokk tere

Ehhez a munkához adna további segítséget a településszerkezet, a sajátos utcarendszer, a tér kialakulásának további kutatása, így a településtörténet segítségével hasznos adatokat nyerhetünk az építészettörténet számára, a rekonstrukció mai állapotának értékelésére. Ismert tény, hogy Győr, illetve Győr és környékének településtörténete a csiszolatlan kőkorig nyúlig vissza. E kortól kezdve ez az állandóan alakuló vízraj zú vidék mindig valamilyen szempontból kiemelt szerepet játszott a környező területekhez képest. Az ősember talán halban gazdag vizeit, menedéket nyújtó mocsarait szerette, de a rómaiak stratégiai szerepet is kerestek benne, és erre épült a középkori település is. Bármennyire is alakult a domborzat,

2 egy bizonyos: a mai Káptalandomb éppen a legexponáltabb helye, a Rába és a Duna összefolyásánál, kiemelkedő pont volt.

3 Nem véletlen tehát, hogy minden hódító e terület megszerzésére és ellenőrzésére törekedett. A Duna, a Rába és szomszédos folyói, erei, mocsarai itt természetes határt képeznek, ami biztos védelem a nyugatról érkezővel szemben, de legalább olyan biztos akadály a nyugat felé irányuló hódítási kísérletek előtt/' Ez természetesen csak egy bizonyos technikai szintig van így, de ez az adottság, amely Győrt olyan korán jelentős hellyé teszi. Érthető tehát, hogy a történelem során egymással oly sokszor konfliktusba kerülő két „égtájat" a megerősített ponton áthaladó útvonalak kötötték össze. Különben Győr helyzete és kialakult formája pontosan beilleszkedik azon városok sorába, melyek vele egyező feladatkört láttak el.

5 Ez a formai hasonlóság fennállt addig, amíg a várfalak szűknek nem bizonyultak, és a püspöki székhelyet körbevevő falakon kívül nem jött létre huzamosabb ideig emberlakta település. Ettől az időtől kezdve számíthatjuk a sakktáblás utcahálózat kialakulását, amellyel a város egyedülálló nemcsak hazánkban, hanem kevés hasonló van Európában is.

(i Győrnek érdekes sajátossága az, hogy a mai „Püspökvár" és közvetlen környékp rendkívül zegzugos, egyértelműen középkori karakterű, míg a már lebontott, „elméleti" falakon kívül, a „második váron" belül szinte égtájra tájolva, szabályos utcahálózatot találunk. Mikor alakult ki, milyen céllal, mesterséges-e vagy nőtt jellegű?' A kérdés azért fontos, mert a barokk téralakítás vagy az esetleges XVI. századi telepítést,

8 vagy a természetes fejlődés eredményét használta fel. Az első szilárd (kő-) épületek a Káptalandomb területén épültek: a lakótorony, mint 2 Borbíró V.—Valló I., i. m. 1887-ben a Győr melletti mezolitikumi koponyacsontlelet vastag üledékréteg alatt volt. Még felvilágosítást ad: Kogutovicz K., Dunántúl és Kisalföld (Szeged, 1936). 3 Borbíró V.—Valló L, i. m., a történeti tárgyalásnál. 4 L. A. Magriotti—F. Banfi, Győr vára (Hadtörténeti Közlemények 34. kötet, Budapest, 1933) Győr fekvése, stratégiai és taktikai jelentősége. 5 Kozák K., Adatok a győri vár középkori történetéhez (Arr. 1967/9—81) Bártfa, Meissen, Veszprém és Sopron — a közelség miatt —, de ilyen hasonlóság másutt is fellelhető lenne. 6 Borbíró V.—Valló L, i. m., Kolozsvárt hozza fel példának, de mint telepített várost. Győrről is fel kell tételeznünk egy bizonyos telepítettséget. 7 Borbíró V.—Valló L, i. m. : Csak a nőttséget és a középkori eredetet hangsúlyozza. Mint ilyen, természetesen elgondolkoztató, de az újraépítési korrekciókat figyelembe véve — először talán 1273-ban. Ottokár cseh király ostroma után — érthetőbb. 8 Gerő L., Magyarországi várépítészet (Budapest, 1955). Szerinte a szabályos alaprajzot a védőművek építésével kapta. — Borbíró V.—Valló I., i. m., 67. oldal: Római eredetet cáfol. 176