Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)
D. Askercz É.: Polgári otthonok a 17–18. századi Sopronban
A kétféle lakószoba bútorai és egyéb tárgyai meglehetősen kötetlen berendezési szokásokra utalnak, melyekben a legnagyobb motiváló erő a személyi szükséglet. Nem képviselhettek ekkor a polgárság szemében a bútorok a szó igazi értelmében értéket úgy, mint ahogy azt későbbiekben látjuk. A nagy mennyiségű és minden bizonnyal egyszínűre festett ágyak, ládák és szekrények anyaga puhafa volt, és így anyagánál és megmunkálásánál fogva sem képviseltek különös értéket. Ha a bútorokat a bennük őrzött tárgyakkal összevetjük, akkor azt kell észrevennünk, hogy azok sokkal nagyobb értéket képviselnek. Az aranyozott vagy ezüstserlegek, tálak, a nagy mennyiségű ón- és cserépedény, valamint a ruházat bársony-, damaszt-, selyem- és egyéb anyagai azt mutatják, hogy a polgárság ekkor értékeit elsősorban ilyen tárgyakban látta megőrizhetőnek. Mindezeket csak további kutatással lehet igazolni és biztosan állítani. 11 A 18. századi lakószobákról A lakószobák elnevezésének szokását a 18. századi leltárakban megváltozni látjuk. A század elején és első felében még él a korábban olyan általános szoba, kamra: a Stube-Kammer elnevezés és a névvel együtt feltehetőleg a régi szerep is. A szobák nevében a ,, Stube" felváltódik a ,,Zimmer"-rel, a kamrák száma pedig egyre kevesebb a leltárakban, egyre kevesebb helyiség jelölésére szolgálnak. Ebben a változásban nemcsak a szóhasználat nyelvi változását figyelhetjük meg. A helyiségek berendezése azt mutatja, hogy a szerepváltozás miatt kapják ezek a helyiségek a továbbiakban a „Zimmer" nevet, amíg a kamra jelentése és szerepe eltolódik afelé, hogy csupán egy olyan kis méretű mellékteret nevezzenek kamrának, amely befogadja a háztartások értéktelen limlom bútorait és egyéb, a szobákba nem tartozó dolgokat. Vagyis: kialakul a kamra szónak a mai nyelvben is szokásos jelentése. A következő, 1705-, 1709-es, 1710-, 1726-os leltáraink azt mutatják, hogy itt és ekkor még a korábbi lakókamraszerepet jelölik e névvel, de az 1748-, 1749-, 1767-, 1768-, 1788-, 1789-, 1797-es leltárak helyiségei között vagy nincs, vagy csak 1—1 kamra került felvételre, berendezés nélkül vagy egy-egy bútordarabbal. A szoba elnevezés áttevődik azokra a helyiségekre is, melyeket korábban kamrának neveztek. A szobák mellett álló egyéb megjelölések leggyakrabban arra vonatkoznak, hogy hol áll a szoba a házon belül, megmondják, hogy az utcára vagy az udvarra néznek-e, külön szólnak arról, ha a szoba a földszinten vagy az emeleten van. Ennél azonban sokkal fontosabb az a néhány eset, amikor a szobák neve egyben azok sajátos szerepét is megmutatja, tehát háló( Schlafzimmer), ebédlő- (Tafelzimmer), lakószobákról (Wohnzimmer) beszélnek. Az első olyan leltár, amelyben ez a névhasználat felbukkan, 1724-ből való, bár ez még nem polgári, hanem nemesi inventárium, Wirth báró Templom utcai lakásában vétetett fel. Az e leltárban felsorolt helyiségek a következők, a feltétel sorrendjében: biliárdszoba, ebédlőszoba, ebédlőkamra, előtér, I. emeleti udvari szoba, ettől balra levő szoba, ennek a kamrája, a tulajdonképpeni lakószoba, udvari szoba, jobbra a kertre néző szoba, konyha, padlás, lakájok szobája. Ezt a felsorolást azért idéztük, mert ebből jól látható a nemesi lakás helyiségeinek a polgárival szemben levő nagy száma és az az életmód, amely társait A bútorok árára a hagyatéki tárgyalások anyagában olykor eligazítást kapunk. Szándékunkban áll egy későbbi, nagyobb leltáranyagot feldolgozó vizsgálatban a bútorok árának változását követni a 17—18. század során. 102
