Arrabona - Múzeumi közlemények 18. (Győr, 1976)

D. Askercz É.: Polgári otthonok a 17–18. századi Sopronban

Ha a máig meglevő hagyományt, a paraszti élet felvetett ágyait tekintjük, akkor ezek jelenléte olyan helyiségben, amely nemcsak a szűken vett családi élet színhelye, egyáltalán nem zavaró. Az említett németalföldi és német ábrázolások azt mutatják, hogy a lakószobák alá- és fölérendeltségi viszonyai nemigen tükröződtek ekkor speciális bútordarabokban, sokkal inkább a bútorok mennyisége, mint maga a bútorféleség volt a döntő. A szoba és lakókamra meglevő és elmondott különbségeit aláhúzzák a lakberendezéshez tartozó egyéb tárgyak is. Ilyenek például az asztalokkal együtt összeírt, azokon térítőként használatos szőnyegek, a különféle bútorokon elhelyezett apró tárgyak, kis leveles- vagy egyéb ládikák, tükrök és képek. Ezek a tárgyak mindig a szobában kerülnek jegyzékbe, és noha könnyen mozdíthatók, mégis fel lehet tételeznünk, hogy eredeti helyükön. A képek esetében nem kényeztetnek el bennünket a leltározók. A 17. században leltáraink mindössze 91 képet írnak össze. A róluk szóló megjegyzések nagyon szűkszavúak, többnyire csak a képek számát mondják meg. A képek témáira vonatkozó megjegyzések hiányoznak, mindössze az arc- és tájképeket jelölik meg pontosan és nem mondanak semmit a technikájukról sem. A tükrök száma is meglehetősen kevés. A lakószobák berendezése a több szobás lakások esetében is mutatja az elmondott különbségeket. A bútorok térbeli helyéről nem kapunk semmi adatot. Csupán következtetni tudunk az emlékanyag ismeretében arra, hogy a nagyméretű és nagy tömegű bútorok a falak mentén álltak, míg az asztal és a székek térbeli helye változatosabb volt. 101