Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)

(de ez utóbbi teljesen eltér a többitől). Az adatok nagy többsége a 12/16 és 27/31 fokos osztály közé esik. Az egyenetlen szóródás oka lehet a feltáratlanság, illetve a feltárt sírok egymáshoz viszonyított időbeli közelsége. Az 5 fokos osztályok (XIII. tábla 1.): együtt kor 7—11° 2 — 12—16° 29 — 17—21° 44 2 22—26° 29 1 27—31° 34 2 32—36° 7 — 37—41° 4 1 42—46° — — 47—51° 1 — középső késői 1 6 7 6 2 Adataink a Kisalföld É-i, csehszlovákiai területéről: 73. Bernolákovo (Cseklész). Igen késői temető, K—Ny tájolású sírokkal. A temetőtérkép sematikus, a sírokat nyilak jelölik. A szövegben 20 foknyi pontossággal szerepelnek a tájolási adatok

115

. Jelentős számban találni ellentétes, Ny—K tájolású sírokat is. Eltekintve a fej helyzetétől, a tájolás átlaga 110°, a szélső értékek 40, ill. 160°, az adatok zöme 100 és 140° közötti. Az adatok megoszlása, Kraskovská után (XIII. tábla 2.) : 40° 1 eset 120°: 24 eset 60° 5 eset 130°: 2 eset 80° 5 eset 140°: 12 eset 100° 17 eset 150°: 1 eset 110° 2 eset 160°: 2 eset Külön megvizsgáltam a többinél szegényebb Ny—K tájolású sírokat, ezek átlaga (kerekítve) 90° volt. Szóródásuk túl nagy ahhoz, hogy önálló tájolási hagyománnyal rendelkező csoportnak tartsuk őket (40 és 140° között). 74. Devin (Dévény) — Staré Vinohrady. K—Ny és Ny—K tájolású IX. sz.-i sírok

116

. A temetőtérkép közöletlen, a rövid jelentésben a szerző megjegyzi, hogy fele-fele arányban fordultak elő Ny—K és K—Ny tájolású sírok. Fejjel É-nak egyetlen gyermek feküdt. 75. Devínská Nova Ves (Dévényújfalu). Megközelítőleg K—Ny, illetve DK—ÉNy irányítású sírok kerültek elő, köztük elvétve fordított tájolású is

117

. 714 sír tájolási adatát mértem vissza a temetőtérképről. Eltekintve a fej helyzetétől, 115 U. Kraskovská, Pohrebisko v Bernolákove, S1A X—2 (1962), 425—476. 116 U. Kraskovská, Slovanské pohrebiste v Devine v polohe Staré vinohrady, AR V (1953), 171—173. 117 J. Eisner, Devínská Nova Ves, Bratislava 1952. A temető szerkezetével és keltezésével foglalkozott: E. Keller—

V. Bierbrauer, Beiträge zum awarenzeitlichen Gräberfeld von Devínská Nova Ves, S1A XIII—2 (1965), 375—383., B. Szatmári S., A dévényújfalui temető etnikai és történeti problémái, Komárom M. Múz. Közi. 1 (1968), 107—130.