Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
71. Zwölfaxing. A nagy, késő avar kori temető 197 sírjának tájolási adatát mértük le a temetőtérképről 113 . Átlaguk 50,6°, a szélső értékek 17° és 84°, az adatok többsége a 37/41 és 62/66 fokos osztályok között egyenletesen szóródik. Az ÉNy— DK tengelytől D felé tér el 68,5%, É felé csak 28,4% (a többi 45°-os tájolású), ötfokos osztályok szerint (XII. tábla 2.) : 67—71°: 8 eset 72—76°: 4 eset 77—81°: 1 eset 82—86°: 1 eset Háromféle elemzést is végeztünk a tájolás változásának megfigyelésére. Külön elemeztük a nagy biztonsággal időhöz köthető leleteket tartalmazó sírokat, majd Lippert kronológiai csoportjait, végül a győri temetőnél alkalmazott, Lippertétől némileg eltérő módszerrel kapott időrendi csoportokat. Az eredmény ugyanaz volt: a relatíve korai, középső és késői csoportok tájolási adatai között alig volt különbség, egész kis eltolódás mutatkozott É felé. Az átlagok sora: 1. elemzés: 49,3°, 48,1°, 46,2°; 2. elemzés 50,7°, 50,5°, 47,6°; 3. elemzés: 50,9°, 51,9°, 47,1°. 72. Cwhovo (Csúny). A Kisalföld D-i részéhez, a mosoni síkság temetőihez tartozik, ezért választottam külön a többi szlovákiai lelőhelytől. A késő avar temető 151 sírját a nagyobb temető K-i oldalán tárta fel Sőtér Ágost. Temetőtérképét többször is közölték 114 . A temető nincs teljesen feltárva, a térképen jelentkező csoportok kontúrja ezért félrevezető lehet. A temető egészére jellemző, hogy relatíve korai lelet alig került elő belőle (32. sír: szemes gyöngyök, 126. sír: lemezveret töredékek, 30. és 147. sír: kerek karikájú fülbevalók, az utóbbiban mintegy 100 szemből álló kásagyöngysor, 116. sír: lemezveretek és lemezből kivágott veretek), ezek egy része a későbbi leletekkel jellemzett csoportok belsejében, más részük a feltárt temetőrész Ny-i szélén volt. Egy részük tehát egyidőben kerülhetett földbe a többiekkel, más részük talán a feltáratlan oldalon levő feltételezhető korábbi csoporthoz tartozott. Tájolási adataik csak nagy óvatossággal használhatók fel (6 sír, átlaguk 26,3°). Mivel a temető területén világosan elkülönülő időrendi csoportokat nem tudtunk felfedezni (csupán a legkésőbbi leletekkel jellemzett sírok csoportosultak a temető É-i részén és a K-i széleken), tipológiai alapon soroltuk a középső csoportba a griffes veretes férfisírokat, kis kerek karikás, vegyes vagy dinnyemaggyöngyös női sírokat (jól tudván, hogy ezek egy része már egyidős a legkésőbbi sírokkal). Az így kapott, időrendileg tág határok között elhelyezkedő csoport tájolási átlaga 23°. A legkésőbbi lelettípusokat (indás díszű, két darabból összeszerelt nagyszíjvégű övek, ovális fülbevalók, mellboglárpárok, ikergyöngyös gyöngysorok) viszonylag könnyen el lehetett különíteni. Tájolási átlaguk 21 8°. A tájolási átlagok tehát az időrendi csoportoknak megfelelően egyre északibbak lesznek. Az egész temető tájolási átlaga 22,3°, a szélső értékek 10° és 50° 113 A. Lippert, Das awarenzeitliche Gräberfeld von Zwölfaxing in Niederösterreich, Prähist Forsch. 7 (1969). 114 Sőtér Á., i. m., Magyar-Óvár 1898, 123., Hampel J., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn, Braunschweig 1905, II. 139., László Gy., i. m., Arch. Hung. XXXIV (1955), 35. Az eredeti a MNM Régészeti Adattárában. 17—21° 22—26° 27—31° 32—36° 37—41° 2 eset 2 eset 3 eset 4 eset 24 eset 42—46°: 47—51°: 52—56°: 57—61°: 62—66°: 35 eset 31 eset 38 eset 30 eset 14 eset 46
