Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)

69. Zillingtal (Völgyfalu). Nagy avar temető 130 sírjáról van adatunk. A teme­tőt az egész késői avar kor folyamán használták. A temetőből 5—6 sírnyi széles­ségű hosszú keskeny minta áll rendelkezésünkre a temető középtengelye körüli területről. A publikációban minden sír tájolási adata fokokban megadva szere­pel (feltehetően a vázra vonatkoztatva). A temetőtérképről való visszamérés megnyugtatóan egyezett a megadott adatokkal — az eltérés, néhány kirívó eset­től eltekintve — nem haladta meg az 5 fokot 111 . Az 5 fokos osztályok: 47—51°: 1 eset 52—56°: 1 eset 57_61°: _ 62—66°: 1 eset A feltárt sírok tájolási átlaga 26,2°, a szélső értékek: 0 és 62°, az adatok zöme a 17/21 és 42/46 fokos osztályok között oszlik meg, 45° feletti mindössze 3,1%. (XII. tábla 1.) Bár a hosszú, keskeny feltárt csík általában alkalmatlan a sírcsoportok el­különítésére, három nagyobb tömb mégis észrevehető (északon a 201. és a 228. sírok között, kisebb sírmentes sáv után a 200. és a 11., valamint a 165. sírok kö­zött középen továbbá a 110., valamint a 101. és a 160. sírok között délen). Ezt a csoportosítást a kronológiailag értékelhető leletek elhelyezkedése is támogatja. A középső csoport relatíve korai (lemezes övek, nagy gömbös fülbevalók, sze­mesgyöngyök, tarka gyöngysorok kásagyöngyökkel és kis kék gyöngyszemekkel, vas karperec, csont tarsolyzár, római kisbronzok jellemzik), csupán a 116. és 167. sír tartalmaz zavaró jelenségeket. Az É-i csoport valamivel későbbi (általá­ban karika alakú fülbevalók jellemzik, egyetlen övgarnitúrája griffes, kása­gyöngysorok és dinnyemag alakú gyöngyökkel vegyes gyöngysorok kerültek elő belőle). A csoport legészakibb sírjainak egyikében (226. sír) volt a temetőrész egyetlen ovális fülbevalója, a csoport belsejében viszont még üres gömbös fül­bevalótípus is előfordult. A déli csoport kora bizonytalan, a középsőnél azonban későbbinek tűnik. Innen származik az egyetlen indás véreteket tartalmazó sír, a 162. sír tűtartóját is relatíve későiként értelmezhetjük. A három időrendi csoport tájolásban is különbözik (eltekintve most attól, hogy a csoportokon belül is nagy eltérések mutatkoztak). A középső csoport tájolási átlaga 21,2°, itt találhatók az É-ot legjobban megközelítő sírok (a csoport belsejében 5 sorból álló csoport 13 sírjának átlaga 12,5°!). Az É-i és D-i, időren­dileg későbbi csoport átlaga: 29,4°, illetve 29,9°. Ebben a temetőben tehát a re­latíve korábbi csoport tájolása É-ibb, mint a későbbieké — éppen ellenkezőleg, mint a Kisalföld temetőinek többségénél. A 40—45° közötti, sőt még magasabb számadatok szinte kivétel nélkül az É-i csoport É-i részében fordultak elő (6 sír­sor 24 sírjának tájolási átlaga itt 39,4°). Sajnos az egyes sírsorokból, csoportokból olyan kevés sír ismert, hogy a tájolás változásának tendenciája ennél jobban nem közelíthető meg. 70. Zistersdorf (Nö). ÉÉNy—DDK tájolású IX. sz.-i sírok. Pontosabb adatunk nincs 112 . 111 J. Caspart, Das frühgeschichtliche Gräberfeld bei Zillingtal im Burgenland, MAG LXV (1935), 31. 112 K. Krenn, FaÖ IV, 1940—45 (1952), 70. —3— 1°: 1 eset 2—6°: 4 eset 7—11°: 6 eset 12—16°: 9 eset 17—21°: 24 eset 22—26°: 27 eset 27—31°: 19 eset 32—36°: 15 eset 37—41°: 7 eset 42—46°: 10 eset

Next

/
Oldalképek
Tartalom