Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)

menyünk szerint ide tartozik a 44. sír (karikafüggő, díszített, kettős csonka kúp alakú orsógomb, szögletes, díszítetlen tűtartó, kis huzalkarikákban végződő vegyes, kása- és dinnyemaggyöngyöket is tartalmazó gyöngysor került elő belőle, a gyöngysorban már általában igen későinek tartott ráfolyatásos díszű szemek is voltak), 25. sír (vegyes, huzalkarikában végződő gyöngysorral, zegzug mintás orsógombbal), 32. sír (szögletes tűtartóval, zegzug mintás orsógombbal), 64. sír (huzalkarika-kapcsolós dinnyemaggyöngysorral, benne sárga mintás szemekkel és bronzgömböcskékkel), 67. sír (dinnyemaggyöngysorral, amihez két kis bronzkarika is tartozott, díszített orsógombbal és huzalkarpereccel), 12. sír (dinnyemag alakú gyöngyökből álló gyöngysorral, amely kis karikákhoz kapcsolódott és vaskosabb, poncolt díszű bronz huzalkarpereccel). A kronológiai csoport tájolási átlaga 4,1 vonás. Negyedikként ismét átmeneti jellegű, elég bizonytalanul körülhatárolható csoportot tárgyalunk: 23. sír (szögletes tűtartó, de ovális, öntött fülbevalópár), 33. sír (kerek karikás fülbevaló párjaként kerek, öntött példány, díszítetlen orsógomb), 75. sír (kettős sír, kerek, kis karikás fülbevalópár és nagyobb, szélesen ívelő, ovális fülbevalópár), 55. sír (az előzőkhöz hasonló, majdnem kerek fülbevaló), 70. sír (spirálvégű karika). Tájolási átlag: 3,6 vonás. Jól meghatározható a legfiatalabb tárgytípusok csoportja: 18. sír (esztergált tűtartó, dinnyemaggyöngysor, vékony ezüstkarikák), 24. sír (esztergált tűtartó, dinnyemaggyöngysor, vékony ezüstkarikák), 8. 38., 48. sírok (ovális fülbevalóval), 17. sír (szórványként került elő belőle ovális, ezüst, hosszúkás üvegcsüngős fülbevaló). Tájolási átlaguk 1,5 vonás. Az adatok sora: 1. csoport 5,6 vonás, 2. csoport 5,1 vonás, 3. csoport 4,1 vonás, 4. csoport 3,6 vonás, 5. csoport 1,5 vonás. A legidősebb csoporttól a legfiatalabb felé haladva tehát a tájolás fokozatosan, ÉNy felől É felé haladva, az óramutató járásával megegyező irányban eltolódik. A tipológiai rokonságon kívül a kapott eredmény és az esetszámok alakulása is indokolja, hogy az 1—2. és 3—4. csoportokat összevonjuk. Az így kapott három nagyobb egység : A) csoport (11. 30., 54., 62., 69., 71., 76., 78. sírok), 8 eset, átlaguk: 5,4 vonás; B) csoport (12., 23., 25., 32., 33., 44., 55., 64., 67., 70., 75. sírok), 11 eset, átlaguk: 3,9 vonás; C) csoport (8., 17., 18. 24., 38., 48. sírok), 6 eset, átlaguk: 1,5 vonás.'

9 Hasonló eredményt kapunk a veretes férfisírok hagyományos tipológiai elemzése során. Elég nehéz a legkorábbi típusok kiválasztása. Az eddig előkerült préselt lemezes övgarnitúrák (pontosabban garnitúrarészletek) nagyobb része gyereksírból származik. Tudjuk, hogy — általában — a gyereksírok tájolása eléggé instabil. Ebben az esetben mégis elfogadhatók kiindulási alapnak, hiszen különös gonddal ásták meg és rendezték be őket (viszonylag mély sírgödröket, egyes esetekben vasalt koporsót is találtunk). Korai férfisírok (gyermeksírok) tehát: 29., 52., 53. (ólomlemezből), 65. (lemezből kivágott kisszíj véretekkel együtt). A tájolási átlag 5,2 vonás. Eddig csak két griffes garnitúrát találtunk a temetőben (1. és 50. sír). A 15. sírban indadíszes csuklós véretekhez egybeöntött, állatábrázolásos nagyszíjvég és a 65. síréhoz hasonló kivágott lemezveretek társultak. Tájolási átlaguk 5,1 vonás. Harmadik tipológiai csoportunkba indadíszes, de 79 A csoportok különböző esetszámát indokolja, hogy egyrészt a C) csoport sírjait növelnék a megbolygatott, már tájolhatatlan sírok, másrészt az A) csoport még nem tekinthető teljesen feltártnak. 37