Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Tomka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz II. (Tájolás)
egybeöntött nagyszíjvégű garnitúrákat soroltunk: 9., 26., 27., 39., 80. sírok, tájolási átlaga 1,9 vonás. Tipológiailag legkésőbbiek a laposindás, két lapból összeszerelt nagyszíjvégű garnitúrák (3., 19., 20., 56. sírok), az ide tartozó sírok tájolási átlaga 1,9 vonás. A tipológiai csoportok sorrendje a tájolási átlagokkal: 1—2. csoport, 7 eset, 5,1 vonás 3. csoport, 5 eset, 3,1 vonás 4. csoport, 4 eset, 1,9 vonás A veretes öves férfiak sírjai tehát nagyfokú párhuzamosságot mutatnak az időrendi fogódzókkal rendelkező női sírokkal, időben ugyanazt a változást illusztrálják. Ez a nagyfokú párhuzamosság — közvetve — a tipológiai sor helyes felállítását is igazolja. A tájolás változására kidolgozott hipotézisünket megerősíti a tárgytípusok térképre vetítése és a tájolás alapján kielemzett csoportokkal való összevetése. A női sírok A) időrendi csoportja a temető É-i részén fordult elő, a legészakibb csoportban szinte kizárólagosan, a második csoportban már vegyesen. A B) időrendi csoporthoz tartozó sírok már délebbre helyezkedtek el, a második csoportban, illetve a harmadik csoport É-i határához közel (kivéve a 25. sírt a negyedik csoportból). A C) időrendi csoport a temető déli szélére került, ide tartoznak a még szórványként előkerült leletek is (tűtartó, mellboglár). A férfisíroknál ugyanígy az 1—2. időrendi csoport az ÉK-i temetőrészt foglalta el, a legkésőbbi garnitúrák viszont a DNy-i részről kerültek elő, a 3. időrendi csoport sírjai pedig topográfiailag is közbülső helyet foglaltak el. A legkorábbi tárgytípusokat tartalmazó sírok tehát a legnagyobb eltérést mutató tájolási csoportokba tartoznak, a legkésőbbi tárgy típusok pedig olyan környezetben kerültek elő, amelyben a tájolás az É—D tengelyt közelíti. Hipotézisünk tehát több oldalról is megerősítést nyert: a tápi temetőben a késő avar kor folyamán fokozatosan megváltozott a tájolás tengelye, az ÉNy—DK elméleti tengelyt közelítő tájolás fokozatosan az É—D tengely felé tolódott el. 80 39. Tényő-Pere, homokbánya. Ny—K tájolású sírok. Az egész elpusztult temetőből mindössze két sír tájolása ismert. Az É-i temetőszélen üres aranygömbös fülbevalót találtak, Ny—K tájolású sírban. A déli temetőszél közelében sikerült ismét egy sír tájolását rögzíteni (Ny—K). Ebben a sírban mellékleteket már nem találtunk. A temető szórványleletanyaga (sok csücskös edény, kerek karikás fülbevalók) relatíve korai időre, az ún. közép avar korra keltezi a temetőt 81 . A Kisalföld és a Sokorói-dombvidék megyénken kívüli, magyarországi peremvidékeiről a következő tájolási adatokkal rendelkező lelőhelyeket vettem számításba : 40. Bafconytamási-Hegytelek. É—D irányításúnak leírt késő avar kori sírok 82 . 80 Az 1973. évi feltárás mindenben megerősítette az eddigi megfigyeléseket! 81 A legszerényebb becslés alapján is kb. 300 sír pusztult el, vö. Uzsoki András jelentése, 1968, XJM RA 977—71., T. Szőnyi E.—Tomka P. jelentése 1973, XJM RA 73—18. 82 Hidvéghy S., Bakony-Tamási leletekről, Arch. Ert. XXII (1902), 406—408. 38
