Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

vagy a kerek jászolban vagy pedig egy házilag készült egyszerű favázas gyékényágyon (27. ábra). Az istállóban tartják az állatok gondozásának eszközeit is (villák, kaparó, iga stb.). Színbe kerül a szekér és alkatrészei. A zsellérházak mellékhelyiségeiben is hasonlóképpen ugyanezeket találjuk. A sarródi gazdaházak bútorai általában egyszínűek, barnák, csak néhány helyen található meg az apró virágú, festett bútor (padok, ládák). Alapanyaguk vegyesen kemény- és puhafa. A fényezettek (szekrény, helyenként ágy és sublót) kemény, az egyszerű festettek és apróvirágosak (sarokpadok, padok, ágyak, tuló, polcok, kászlik, stelázsik, székek, ládák) pedig puhafából, legtöbbször fenyőfából készültek. Az asztalokat csak kemény diófából készítették. Az alkalmi bútorokat minden sarródi házban (úgy a gazda-, mint a szegény-), megtaláljuk: ezek a gyermekbútorok, a bölcsők, kiságyak és a tuliágyak, amelyeket ha már nincs szükség reájuk, feltesznek a padlásra. A bútorok három forrásból kerültek egy-egy házhoz : 1. Nagyszülőktől és szülőktől örökség: apró virágú, festett padok, ládák, tulipános támlájú székek, időnként barna ágyak, sublót és asztal. 2. Asszonyi hozomány: egyszerű vagy üveges szekrény. 3. Házastársak közös szerzeménye: ágyak, szekrények, asztal, székek, kászli, stelázsi, polcok, vizespad, fogas, gyermekbútor és a polgári dívány. Miután a festett-virágos bútorok a XIX. sz. 20-as, 40-es éveiben készültek, így egy-egy berendezés kora 120 év és 40—50 év között mozog, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ennél fiatalabb, újabb bútor ne legyen közöttük, pl. a divány, ami 10—20 éves csak. A házilag készített néhány fogas, egy-egy polc és kicsi szék (sámli) kivételével a bútorokat vásárolták tulajdonosaik. A festett-virágos bútort vásárban, mivel Sarródon nem volt ezt is készítő asztalosmester, a többit kereskedőktől (pl. korai fényezett bútorok), asztalosmesterektől (Sarródon: Borsodi Kálmán, Fertődön, ill. akkor még Eszterházán Hekl mester), az újabbakat pedig a városban, főleg Sopronban (pl. dívány). Süttör : A süttöri gazdaházak mind külsőre, mind belsőre, értve ezalatt a bútorok elhelyezését és stílusát, a legnagyobb hasonlóságot mutatják a fertőszéplakiakkal. Három társadalmi réteg lakáskultúráját mutatjuk itt be: a zsellérekét, az iparos mesteremberekét (a kettő hasonló, több vonatkozásban megegyező) és a középparaszt gazdákét. Itt ugyanis olyan gazdag parasztok, akkora földbirtokok mint Fertőszéplakon és Sarródon, nem voltak. Az egész faluban egyetlen negyvenholdas volt csak. A gazdák földjeinek nagysága 10—25 hold között mozgott. Az iparos- és zsellérházak, valamint a gazdaházak egyaránt kétfélék voltak: 1. szoba + konyha + kamra és szoba + konyha + szoba + kamra helyiségből állnak. Tehát lakótér tekintetében nincs közöttük különbség, az eltérés a bútorok elrendezésében, fajtáiban és minőségében mutatkozik. A három lakótérből álló, elenyésző számú zsellérház esetében az egyetlen szoba a tartózkodási, télen a főzési hely, ahol 3—4 ágyat, asztalt, sublótot és szekrényt találunk, valamennyi barna színű. A berendezés diagonális, de egyre inkább centrálisán rendezik át ezeket a szobákat. Valamennyi gerendás, a XX. sz. elejéig többségben földes, majd padlós. A konyhában a kemencén, rakott tűz14 Arrabona 17. 209