Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)

S. Lackovits E.: A lakáskultúra a Fertő mentén I. (1860–1920/30)

helyen és katlanon kívül vizespadot, stelázsit és polcot találunk. A kamra a szokásoshoz hasonlóan termények és használati eszközök tárolóhelye (kenyérsütés, mosás, mosogatás, disznóölés eszközei). A négy helyiségből álló lakótér esetében az első szoba a tisztaszoba, amelyben a centrális és diagonális berendezési elv váltakozik. Az oszlopos, téglaborítású tornácról a konyhába vezet egy ajtó, mellette jobb vagy bal oldalon egy 60 cm X 60 cm-es, négy mezőre osztott kicsi ablak van. A konyhából attól függően, hogy a ház az utca melyik oldalán található, balra, ill. jobbra nyílik az első szoba. Az első szobán az utca felé két 100 X 120 cm-es négy vagy hat mezőre osztott ablak néz. Amennyiben előtornácos bejárati árkádos házról van szó, úgy még egy ablak található a szobán az utca felé, de oldalt. Középen áll egy fiókos vagy keresztpántos asztal négy barna székkel, a két ablak között egy barna, fényezett négyfiókos sublót, bal oldalon két ugyanilyen szekrény, a szekrények bal oldalán kettő, jobb oldalán egy szék. Az ajtótól jobbra áll egy tűzhely, ún. csikósparherd, a jobb oldali fal mellett pedig egy barna ágy, majd egy barna fényezett szekrény és ismét egy barna ágy (28. ábra). A másik, hasonlóan berendezett szobában ugyancsak középen áll a kisebb barna asztal négy székkel (kerek ülőkéj űek), bal oldalon a két világosbarna ágy, előttük négy szék, jobb oldalon pedig egy világosbarna, fényezett szekrény, egy ugyanilyen négyfiókos sublót és ismét egy szekrény, az ajtó jobb oldalán pedig egy hengeres vaskályha (30. ábra). Hagyományosabb a következő berendezés, amely már egyre ritkábban fordul elő a tisztaszobákban. A bejárat jobb oldalán áll a hengeres, magas vaskályha. A vele átellenes bal sarokban a barnára festett sarokpad és kenyeres asztal, mellette két barna szekrény, majd az ajtó bal oldalán a falra akasztva egy barna fogas. A két ablak között egy négyfiókos barna sublótot, fölötte pedig előredöntve egy tükröt találunk. A jobb oldalon a fal mellett pedig egy barna ágyat, egy ugyanilyen szekrényt és ismét egy ágyat. Az egyik ágy elé kettő, a másik elé három széket tettek (29. ábra). A két szoba között van a nyitott vagy már lezárt konyha. A bejárattal szemközti részét, a felét a kemence, a falba rakott tűzhely és katlan foglalja el. Mellettük vagy a vízpad a víztartó edényekkel vagy a 3—4 polcos stelázsi áll. Van hely, ahol a kemence széles párkánnyal ellátott, itt erre rakják a színes, rózsás tányérokat és csuprokat. A konyha ablaka alá általában egy kisebb asztalt és egy támlátlan széket tettek, de van hely, ahol egyszerű sarokpad áll az asztal mellett és még két támlátlan szék. Másutt viszont hiányzik az asztal is, s az ablak melletti falon csak egy nagy barna tálaspolc lóg. A bejárat melletti jobb sarokba és a hátsó szoba ajtaja mellé állították a kasznit vagy almáriumot (fiókosajtós), a négypolcos stelázsit vagy a vizespadot. Ahol többet tartózkodnak a konyhában, ott valamelyik üres és hozzáférhető falra még egy kisebb tükröt is felakasztanak (28., 29., 30. ábrák). A hátsó vagy lakószobák udvarra néző falán az első szobákéhoz hasonló nagyságú egy vagy két ablak található. A berendezés egyszerű és többségében sarkos elven történt. Az ajtótól balra áll a falba rakott tűzhely, mellette két ágy, az egyik alatt tuló. A másik oldalon, az ajtó melletti jobb sarokban találjuk a barna sarokpadot és kenyeres asztalt, mellette egy támlátlan széket és a festettvirágos ládát, a falon pedig tükröt (29. ábra). Több helyen a századfordulón vagy hamarosan utána kitették már a kemencét és helyette vastűzhelyet állítottak be. A barna sarokpad és asztal továbbra is az ajtó melletti jobb sarokban áll, mellette egy barnára festett ágy és 210