Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Kozák K.: Bajelhárító jelképek, kőfaragványok középkori templomainkban (XI–XIV. sz.)
sal és Sámsonnak az oroszlánnal vívott küzdelmét megörökítő szobor áll. 28 A Madonna már a XII. század végén — francia hatásként — megjelent a Porta Speciosa ívmezején, ahol eddig mindig Krisztus vagy az ő jelképe helyezkedett el. E kísérlet azonban nem vált általánossá. A jaki kapuépítményen e helyen való előfordulása is erre mutat. Mindenesetre mind a Madonna, mind Sámson megjelenítése kapcsolatba hozható a kapu, a templom védelmének gondolatával. 29 Ugyanazt a feladatot látták el a kapu oszlopait tartó, „őrző" oroszlánok — a tornyok falaiban elhelyezett másik kettővel együtt —, valamint az oszlopfejezetek felett futó, gazdag díszítésű párkány egy-egy fejben végződő madarai, sárkányai. Ebbe a gondolatsorba illeszthetjük a kapu félköríves és csúcsíves záradéka között elhelyezkedő keskeny ívmező indás virágdíszét, amely úgy gondoljuk, egy stilizált „életfa" formájában ugyancsak Krisztust jelképezi. Az egyszerű, szinte üres felületen elhelyezett, a két Krisztus-alak tengelyében levő díszítésnek feltétlenül fontos jelképi szerepet szántak. Ezen értelmezés szerint Krisztus háromszor szerepel a főkapu felett, s ez annak védelmét — hatalmával — a középkori ember hite szerint még erősebbé tette. [Ehhez az „életfa" motívumhoz hasonló díszítés még többször is előfordul a jaki templom külső díszítései (párkány) között.] E helyen nem kívánunk a jaki templom, vagy akár csak a kiemelkedő értékű díszes kapu építéstörténetével, épületornamentikájának eredet- és kapcsolatkérdésével foglalkozni. Az e szempontból mások által elhangzottakat csak a fentiekben elmondott szerény megfigyeléssel kívánjuk kiegészíteni, 30 hogy a későbbi vizsgálat ezzel átfogóbb lehessen. Véleményünk szerint a főkapun elhelyezett gazdag épületplasztikának a díszítés, reprezentáció mellett védő, bajel28 Dercsényi D., i. m. (1970) I. 69—74., és II. 107—111. kép. [E helyen utalás történik és egybevetés a jaki és a premontrei zsámbéki templommal: „...A kapu azonban már gótikus jellegű és távol áll Ják gazdagságától... Végül jellemző, hogy a fejlett tám- és tartórendszerhez aránylag kevés plasztika járult. Egyedül az oszlopfejeken találunk figurális díszt, mégpedig egy angyalon kívül a már Gyulafehérvárral, Jakkal, Öcsával kapcsolatban kiemelt összetekeredő sárkányokat (113. kép)..." Az itt felvetett kérdésre nem kaptunk ez ideig magyarázatot. Ügy véljük — amit már korábban a premontreiekkel kapcsolatban említettünk —, hogy a premontreiek is hoztak magukkal, vagy foglalkoztattak franciaországi építészeket, műhelyt, s ezért jelennek meg náluk korábban a gótikus elemek és szerkezetek, mint a hazai bencéseknél (pl. Ják). A rend építészeti felfogásáról vall viszont a templomaiknál kis számmal található figurális díszítés, amely egyben utal is azoknak jelképi szerepére. A rend csaknem egyidőben keletkezett a ciszterciekkel, a johannitákkal és kezdetben szoros szálak kapcsolták őket össze. A kolostori élet, az eretnekséggel szembeni küzdelem, s ezzel együtt feltehetően az építészetben alkalmazandó, egyszerűségre való törekvés tekintetében azonos felfogást képviseltek. A rend megalapítása után egy évtizeddel hazánkba telepedett premontreiek ezt a szigorúbb felfogást és szervezetet hozták magukkal. Tevékenységüket itt korábban megkezdték — az építkezések vonatkozásában is — mint az első kolostorukat 1142-ben szervező (Cikádor) ciszterciek.] — E. Marosi, i. m. Abb. 1—2., 16—18., 40. — Bibliai Lexikon II (Bp. 1931) 882—883. — Geese G., Vallástörténeti Kislexikon, Kossuth Könyvkiadó (1973) 63—64. — Művészettörténeti ABC 29., 368. 29 Dercsényi D., A jaki templom. Budapest, 1957. — Gerevich T., i. m. 109—118., LXVII—LXXVII., és CCIII—CCXIII. tábla. — Bogyay T., i. m. — Cs. Tompos E., i. m. (Arch. Ért. 1963) — Makkay J., Megjegyzések a „Fanyűvő Sámson" ikonográfiájához. Arch. Ért, (Budapest, 1964) 215—217. — Schreiber S., A fakitépő Sámson párhuzamai és forrása. Arch. Ért. (Budapest, 1962) 68—72. — Művészettörténeti ABC 368. 30 A kapunak itt nem művészeti, történeti és építészeti, hanem az egész kapu és a faragványok jelképi tartalmával, valamint hasonló párhuzamok említésével, bemutatásával foglalkozunk. 121
