Arrabona - Múzeumi közlemények 17. (Győr, 1975)
Kozák K.: Bajelhárító jelképek, kőfaragványok középkori templomainkban (XI–XIV. sz.)
mok kapuinak készítésekor. A sárkány a keresztény ikonográfiában a Sátánnak, bűnnek a jelképe. 20 Az életfával, Isten bárányával „díszített" ívmező-domborművek is tekintélyi alapon védték a templom kapuját. 2. A kapuk pillér- és oszlopfőinek ember- és állatalakos védő, bajelhárító jelképei Az elmúlt évtizedben végzett építészettörténeti kutatás egyik új megfigyelése volt, hogy a magyarországi premontreiek templomaik díszítésére a XII— XIII. században csak igen ritkán, de akkor kiemelt helyen alkalmaznak alakos kőfaragványokat. Ezeknek egy része a kapukat, másik része a diadalívet vagy a karzat melletti pillérek fejezeteit díszíti, de általában csak egyik oldalon. Ez utóbbi megfigyelés indított bennünket arra, hogy e kérdést alaposabb vizsgálat tárgyává tegyük. 21 A kisbényi (Bina) v. premontrei prépostság templomának Ny-i főkapuján levélből kinövő ember felsőtestét találjuk a szemöldökkövet tartó jobb oldali pillér fejezetén. Az emberalak a pillér belső oldalán helyezkedik el, a templomba belépőre tekint. Két karját felfelé emelve, kezeivel a fejlemezt átfogva tartja a súlyos terhet. Az ábrázolás pontos jelképi értelmét nem értjük még, de elhelyezése — úgy érezzük — kapcsolatba hozható a kapu, a szent hely védelmére szolgáló jelképekkel. Annál inkább is, mert hasonló, rokon megoldásokkal még 20 Bogyai T., A jaki apátsági templom és Szent Jakab-kápolna. (Szombathely, é. n.) Gerevich T., i. m. 147—148., 192. és LXXVII/1—2., LXXXVII. tábla — Művészettörténeti ABC (Bp. 1961) 369. [A jaki nagykaréjos kápolna és a csempeszkopácsi ívmező Isten-báránya szembenézve jobb felé halad: a templom D-i kapuján és a sitkei domborművön bal felé. Egy jobb felé haladó Isten-bárány ábrázolást Zice-ből is ismerünk. M. Zadnikar, La chartreuse de Zice (Seiz) la plus ancienne chartreuse en Europe centrale. (Mélanges... II. 829—833., Fig. 4.) A dombormű a templom Ny-i kapuja felett található.] A Gerevich Tibor által említett olasz, francia példák mellett megemlítünk még egy csoportot, a Pireneus vidékén található Isten-báránya ábrázolásokat, hisz e területtel kapcsolatban álltunk a XII— XIII. század fordulója táján. La Olivában az apátsági templom Ny-i kapuja feletti ívmezőben két kör által határolt mező közepén találjuk az Isten-bárányát. A két kör által közrezárt, Krisztus-monogrammal több részre osztott mezőkben fent a kezdet és a vég jelei, lent egy oroszlán és egy griff áll egymással, illetve a kereszttel (életfával) szemben. Az ívmező jobb, szélső részében kis fülkében Mária a kis Jézussal, a bal oldali, ennek megfelelő helyen Krisztus mandorlában, az evangélisták jelképeivel látható. E gazdagon formált ívmező-ábrázolás szerényebb, de hasonló megoldásai ismertek még Bosostból, Huescaból, Jacaból és Sainte Egranceből. E helyeken azonban már csak ritkán fordul elő a kör közepén az Isten-báránya, csak a körbefoglalt Krisztus-monogram marad meg változatlanul a kezdet és a vég jelzésével. A körbefoglalt Krisztus-monogramot angyalok vagy oroszlánok „őrzik". (A. Sene, Quelques remarques sur les tympans romans á chrisme en Aragon et en Navarre. Mélanges... I. 265—381., Fig. 2—4. — M. Durliat—V. Allègre, Pyrénées Romanes, Zodiaque MCMLXIX Fig. 84., 149.) E munkákban is találunk olyan ívmező-domborműveket, amelyek közepén kereszt látható. [A. Burgos—J. Nougaret, Préliminaires á l'étude de la décoration figurée des églises romanes de Bas-Languedoc. Mélanges... I. 487—497., Fig. 5. (Roubignac, NotreDame) — M. Durliat— V. Allègre, i. m. Fig. 87. (Escunyau) és Isten-báránya is, de a templomnak más helyén (diadalív, keresztelőmedence).] — Dercsényi D., i. m. II. k. 130. kép (Domonkosfa). 21 Kozák K., A premontreiek építkezései Magyarországon (XII— XIII. század). Magyar Építészeti Tanulmány-pályázat 1968—1969. 22. sz. pályamunka (kézirat). — U. ő., A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a XII— XIII. században. Arrabona 15 (Győr, 1973) 125—148. 117
