Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Szentmihályi I.: Történeti események tükröződése a Fertő vidéki néphagyományokban
nak tekintve — önkényesen megváltoztatta a népmondát, kiforgatta azt eredeti mivoltából. Ez nehézségeket okoz a kutatásban, és szoros határt szab a következtetésben. Világos, hogy a pontos időmeghatározás (XI. sz.), a német barát név szerinti megjelölése és az egykori határőrökre való hivatkozás a szerző módosítása. Más a helyzet Tard vezér nevénél, mivel Tard település volt a Fertőtől délkeletre, 19 a helynév személynévként való feltüntetése tehát lehet mondai kontamináció, talán a vad vadász, a vad sereg sajátos német mondakör hatására. Biztosan a néphagyományhoz köthető — szerző itt a néphitre hivatkozik — a Fertő közepén levő állítólagos kút, mely vizének áradásából keletkezett volna a Fertő, és amelyet a babonás halászok elkerülnek. Földrajzilag e monda a Fertőtől délkeletre eső vidékhez, az egykori Tard környékéhez, etnikailag a német lakossághoz köthető. A keresztény német barátot meggyilkoló pogányokat elpusztítja az isten. A monda szelleme pogány- (illetve a pogányokat képviselő etnikum) ellenes, tehát keresztény és német felfogású. D — Az ártatlan nők pusztulásával kapcsolatos Fertő-mondáról és változatairól számos közlést ismerünk. 20 Elöljáróban hitelességével kapcsolatban két kérdést kell felvetnünk. A monda: 1, erősen meseszerű, túlzottan színes. A nép ajkán alakult-e ki annak ilyen változata, avagy mümondával van-e dolgunk? — 2. látszólag a Fertő tó keletkezését tárgyalja, valójában azonban kapcsolódik Nezsiderhez (Neusiedl) és Boldogasszonyhoz (Frauenkirchen), e települések nevéhez is. Természetes fejlődés eredménye-e ez az összetettség, vagy a tudatosan kialakított műmonda jele? Aggályaink az első, 1851. évi közlés változatainak ismeretében csak növekszenek. A téma színezése, mesei alakítása szokványos népi eljárásmód, e feldolgozásokban azonban számos olyan (történetinek szánt) színezőelem van, mely eleve nem származhat a néptől. Az egyik korai közlő, Bodgorschek 21 pl. hazai mondának tünteti fel a tó keletkezéséről és Frauenkirchen alapításáról közölt anyagát, de megjegyzi, hogy azt nemcsak népmondákból, hanem iratokból és krónikákból is merítette. Közlése ezt a vegyes, kevert jelleget jól tükrözi. Nyilván nem a néptől vette a nevek sokaságát: a hat „elsüllyedt falu" magyar és német nevét, és a sok szereplő [Gylet(us) Miklós fraknói herceg, Samu, Mária, Margit] zömének nevét. Más forrásból tudjuk is, hogy a Gilet-ek a hg. Esterházyak tudálékos családi eredetmondájában (az ezt tartalmazó 1687. évi hamisított iratban) szerepelnek. 22 Bodgorschek szövege alapszövegünkkel (D) és a későbbi közleményekkel együtt nyilvánvalóan az első, az 1851. évi közlésre nyúlik visz19 Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, III. (Bp. 1897) 632. 20 Ezek, a hivatkozásokból (pl. MPL. i. m. 159.) ítélve, majdnem mind Vogl, J. N. 1851. évi közlésére nyúlnak vissza. (Ehhez sajnos nem jutottam hozzá.) — A lényegesebb hazai közlések, időrendben: Bodgorschek, F. Die Entstehung des Neusiedlsees und die Gründung von Frauenkirchen. Oed. Int. u. A.— B., 1856. jan. 7, 11, 14. — Thirring G., A Fertő vidéke. Földr. Közi. XIV. (1886) 469--508: 476—479. — Pap bácsi (Mohi A.) Nyugatmagyarországi mondák és mondafélék. (Győr, 1926.), a 6. sz. monda. — MPL. i. m.: 91/1. sz. — Ruff A., Mosonmegyei és környékbeli népregék, mesék és mondák. (Magyaróvár, 1938.) 10—14, 144. — E. T. (Tomek E.) Die Glocken von Leányfalva. Westung. Volksblatt, 1898. X. 25., 27., XI. 1., 3., 8. — Tury S., Rege a Fertő-tava és Boldogasszonyról. Sopron, 1900. márc. 23., 24. — ? (n.n.), Die Entstehung des Neusiedlersees (Nach einer alten Sage). Oedbg. Zeitung, 1909. okt. 13—15. 21 Bodgorschek, F., i. m. (jan. 7.) 22 Nagy I., 1869. 693—706. 219
