Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Szentmihályi I.: Történeti események tükröződése a Fertő vidéki néphagyományokban

sza, az egész történet erősen romantikus szellemével, túlrészletezett előadásával együtt. Helytelen lenne azonban, ha egyes idegen és kiszínezett részletek miatt magát az egész mondát a műmondák körébe utalnánk. A bűnért járó büntetés — konkrétan a tipikusan népmondai elsüllyedés — motívum ennek a mondának is szerves része. Az 1860-as években Pesty és Nagy az elsüllyedés mondáról és egyes sajátos motívumairól mint általuk észlelt tipikus népmondáról nyilatkoztak. Mühlhofer azt írja 1927-ben, hogy a lakóik istentelensége miatt elsüllyedt és vízzel elárasztott helységek hagyománya mélyen gyökerezik a Fertő tó körüli népmondákban.

23 Szempontunkból különösen tanulságos Ruff Andor műve, mely közlésmódjában távolról sem kifogástalan, viszont közli a monda alábbi változatait :

Vi 1. A két nőt megkötözték, majd megégették őket. — 2. „Másutt úgy mesélik", hogy a hercegasszony népítéletet tartott, s később ezért a pusztulásával bűnhődő hét falu papjának és bírájának kellett — parancsára — ítélkeznie. :

— 3. Mária anyjának átkára tűz és víz pusztította el a völgyet. — 4. A víz vitte a két halottat. — 5. „Másutt" az ártatlanul kivégzetteket koporsóban találták meg a parton. Mária menyasszonyi ruhában feküdt a koporsóban. — 6. „Megint más változat szerint" az áldozatokra köveket kötve; vízbe vetették őket, hatodnapra mégis épen sodorta ki őket a víz a partra. — 7. Egy kőkeresztnél találtak reájuk, ott is temették el őket. Főként a Rufftól közölt sok mondaváltozatból kitűnik, hogy ezt a mondát nem sorolhatjuk egészében a műmondák közé: sok változatban élő gyökeres népmonda ez, amelytől az egyes közlők saját, illetve irodalmi hozzáadása jól elkülöníthető. Utóbbi elemeknél bizonyosra vehető, hogy a hercegi család a XVII. század végén koholt „eredetmondáját" igyekezett az élő népmondához kapcsolni, és „hitelességét" ezzel is alátámasztani. Ezzel ellentétes fejlődésmenetnek nincs nyoma a mondában. Maga a „mai" monda erősen fejlett, összetett, melyben az egyes részek eredeti mondai különállása jól megfigyelhető. Látszólag csak a Fertő tó keletkezését tárgyalja. Valójában három különálló monda keveréke. Egyik maga a már tárgyalt Fertő-monda, melyre a nép határozott erkölcsi szemlélete, világnézete jellemző. Ez részben antifeudális jellegű (a hercegnő és lakájai gonoszsága, illetve az úr által elcsábított szegény leány), másrészt ennél általánosabb: bűnükért a gyáva, megalkuvó parasztoknak is bűnhődniük kell. A másik monda Frauenkirchen nevének (közvetve templomának) névmagyarázó mondája.

25 Ez a monda eredeti magyar helynév (Boldogasszony) eltűnése, az annak csak nagyjából megfelelő német helynév értelmének elhomályosulása (és a templom már hosszabb fennállása) után alakulhatott ki és keveredett a korábbi Fertő-mondával. A monda pozitív hősének, Máriának a neve feltehetően a Boldogasszonymondából került ebbe a Fertő-mondába. Végül a harmadik monda Neusiedl névmagyarázó mondája, mely tisztábban fennmaradt az A mondában, de a betelepülés hagyománya révén kapcsolódott mondánk azon motívumához, mely a települést elárasztó Fertő elől menekülő lakosságról szólt. D mondánk rendkívül tanulságos. Elemzése megmutatja, hogy a műmondai elemek leválasztása után kirajzolódó „mai" népmonda erősen összetett, így 23 Mühlhofer, F., i. m. 126, 129. 24 Ruff A., i. m. 10—14. 25 Ezt a motívumot C. mindegyik változata többé-kevésbé tartalmazza. 220