Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (V.)

kasok bérmozgalma hatalmi kérdéssé fajult. A munkaadók készek voltak még a szinte hihetetlen magas órabéreket is megadni, de természetesen erélyesen ellene szegültek annak, hogy a kisarcolás mellett a munkások önkényeskedő hatalmi ténykedést gyakorolhassanak felettük." 21 A polgári sajtó persze ezúttal is eltúlozta a dolgokat, hiszen nem „hatalmi ténykedésekről", hanem a legjogosabb követelések teljesítéséről volt szó, s mivel a munkaadók — nem utolsósorban az Építőiparos Szövetség nyomására — a bér­kérdések méltányos rendezésére nem voltak hajlandók (annak ellenére, hogy az említett szövetség idegenből hozott kb. 150 építőmunkást a félbemaradt építke­zések befejezésére), a rendelkezésre álló adatok, források alapján annyi meg­állapítható, hogy még három hónap elmúltával sem vették fel a munkát a győri építőmunkások. Időközben azonban más esemény is felborzolta a kedélyeket. November elején tartotta ugyanis Győr város törvényhatósági bizottsága azt a közgyűlését, amely elsősorban a jövő évi költségvetést tárgyalta. A felszólalók közül Barsi József is szót kért, hogy kifejthesse véleményét a pártmozgalom elvi kérdései­vel, legfontosabb célkitűzéseivel, valamint a város helytelen gazdálkodásával kap­csolatban. Alig kezdett azonban Barsi József beszélni, máris figyelmeztette a fő­ispán, hogy szorosan csak a napirendi ponttal foglalkozzék, mert a szociálde­mokrácia ügyét — amióta a torony áll — ebben a teremben még nem tárgyal­ták. 22 A helyi pártszervezet persze nehezen tudta megemészteni ezt a minősíthe­tetlen eljárást. Éppen ezért november 19-re népgyűlést hívott össze a Nádor szállóba, hogy tiltakozását fejezze ki a történtek miatt. A hangulat rendkívül feszült volt, de különösebb rendzavarások nem fordultak elő. A programpontok keretében különben Pelcéder Ágoston budapesti kiküldött is tájékoztatást adott a politikai és nemzetközi helyzetről, úgyszintén az egyre fokozódó áremelkedé­sekről, amelyeknek meggátlása érdekében már a magántisztviselők is mozgalmat indítottak. 23 Ez a népgyűlés egyébként már egyik láncszeme volt annak az akciósorozatnak, amelyet az 191 l-es év vége felé, valamint a következő esztendő első hónapjaiban (gyűlések formájában) folytatott le a pártszervezet, a háború­ellenes propaganda kiterjesztése, a háborús készülődések okainak megvilágítása és az imperializmus számos új jelenségének ismertetése céljából. 24 Az 1912 tavaszáig — minden bizonnyal Győrött is megtartott — munkás­gyűlések programjára, lefolyására vonatkozólag (levéltári és egyéb dokumentu­mok hiányában) sajnos nem tudunk részletes adatokat feltárni, felsorakoztatni, de a polgári sajtó hangjából és abból a tényből, hogy május elseje előtt szigorú hangú, bizalmas utasítás érkezett a belügyminisztertől a főispánhoz, hogy a „népgyűlések, felvonulások, körmenetek vagy egyéb efféle tüntetések tárgyá­ban kiadott korábbi rendeletet szigorúan és egész terjedelmében" fenn kell tar­tani, arra lehet következtetni, hogy ezek a rendezvények minden esetben gondot okoztak a rendészeti és közigazgatási hatóságoknak. 25 A Kiss János és társai által szabályszerűen kérelmezett munkaünnepi felvonulás és népgyűlés engedélyezését azonban így sem tagadhatta meg a helyi rendőrkapitányság. Az erről szóló je­21 GyH (1911) 200. sz. 22 Na (1911) 45. sz. 23 Na (1911) 47. sz. 24 Mucsi F., A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenysége 1890 és 1918 kö­zött. Bp. 1972. 46. 25 GySmL:l Győr vármegye főispáni iratai 17/1912. biz. 312

Next

/
Oldalképek
Tartalom