Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között
késznek mutatkoznak". Majláth egyébként sürgősen áthelyezte az adófelügyelőt Sopronba „ugyanazon minőségben", 7- s ezzel a város győztesen került ki az általa kezdeményezett csatából. Támadás készült a gyűlölt császári jelvények ellen is, amelyeket „a városi lakosság az utálat és a gyűlölet érzületével tekinté". A jelvényeket hamarosan felsőbb utasításra kicserélték. Néhány héttel korábban nyelvi-kulturális tiltakozássorozat volt a városban. „Több iparos" aláírással olvasható az „ipartanoda" magyar oktatási nyelvének követelése, valamint a magyar nyelvű kereskedelem megteremtése. 75 A német nyelvet beszélő, idegen nemzetiségű kereskedő réteg egy része az „érzékeny ponton" kielégítette a liberális-radikális szólamokat, és némi hajlandóságot mutatott magatartásában a magyar alkotmányos megújulás iránt. Schwarcz Fülöp például kézműáruboltját „Gróf Széchenyihez" címezte, Schleiffelder pedig „Kis Pipához" nevű sörházában a „honvéd-tanyát" rendezte be, 76 ahol „a szabadságharcz itt élő bajnokai egy-egy dicsőén kivívott csatáról, s a harczi élet kalandjairól" beszéltek egymásnak. A honvédtanya harsányabb megnyilatkozásai nem keltettek megütközést a város lakossága körében, sőt némi rokonszenv mutatkozott irántuk. Válaszút előtt 1861. év legelején a bizottmányokat kialakító politikai küzdelemben kirajzolódtak az alkotmányos berendezkedés különböző méreteit latolgató erők és csoportok körvonalai. A megye alkotmányos szerveinek kiépítésében — a kezdeti bizonytalankodás után — érezhető balratolódás történt. A konzervatívok a december 11-i kudarc hatásaként passzivitást színlelve óvakodtak a nyílt kiállástól, elkerülték a vitát. A további küzdelemben már inkább liberális és radikális érdekű csoportok ütköztek össze a bizottmányon belül és kívül egyaránt. A konzervatívok persze nem vonultak vissza teljes mértékben, mindig a számukra kedvező pillanatokra vártak. A várost változatlanul túlságosan lekötötte az önálló közigazgatási státusának érvényesítése. Annyi érezhető volt, hogy a polgári csoportok aktivizálódtak, erőt merítettek az érdekeiket védelmező novemberi és december eleji vitákból. A megyei bizottmányi tagok megválasztására 16 nap állt rendelkezésre. A választások általában rendben zajlottak le, néhány község kivételével. Jelentősebb rendzavarás Felpécen volt, ahol a Győrött tanácskozó jegyző lakását és bútorait összetörték, feltehetően személye elleni tiltakozás jeléül. 1861. január 3-án ült össze a 381 tagú megyei bizottmány, hogy elvi álláspontot foglaljon el az alkotmányos berendezkedést illetően. A program 1848— 49-et ,,az ország fejlődési küzdelmének" nevezte, elutasította az önkényuralom évtizedének minden mozzanatát. A kibontakozó alkotmányos életet — annak ellenére, hogy a kezdet kezdetén már felsorakozott mögéje — „kétes jelen"-nek nevezte, amely a liberálisokban meglevő szkeptikusságra utal. A tipikusan liberális program kiemelhető programpontja „A magyar korona birtokainak nevezetes részei, ú. m. Slovenia, Horvátország, a magyar tengerpart, a Bács és Te74 Uo. 75 GyK 1860. október 25. 86. sz. 341. és GyK 1860. október 18. 84. sz. 333. 76 GyK 1860. december 9. 99. sz. 394. 284
