Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között
mes megyékből alakított úgynevezett Vojvodina, sőt a testvér Erdélyország.. ," 77 visszakövetelése volt. A megyei közgyűlés másik feladata a tisztviselői kar megválasztása volt. Négynapos vita után, január 7-én dőlt el a liberális-radikális „osztozkodás'^, amelyben mindkét csoport — főképpen a liberálisok — biztosították maguknak a végrehajtó apparátus különböző pozícióit. Szabó Kálmán és Kálóczy Lajos, a liberális megyei nemesség két legmarkánsabb képviselői lettek az alispánok. A főjegyzői (Zmeskál István) és a főszolgabírói posztokon (Zichy Ottó, Zmeskál Sándor, Matkovich János) szintén osztozkodás történt. Az ülésen ünnepélyesen átvették Gyapay Dénestől a megye hivatalos pecsétjét, aki nem szolgáltatta ki azt az önkényuralom hivatalnokainak a 11 év alatt. Ennek a testületnek politikai koncepciója a nemesi megye ősi alkotmányos jogain nyugodott, közjogi kérdésekben 1848-as jogalapon állt. Később az országos politikai fejleményekhez való igazodásban a Teleki László körül csoportosuló határozati párt szellemét és programját vallotta magáénak. Erre utalt az is, hogy a 381 tagú bizottmányba tiszteletbeli tagnak beválasztották a forradalom és a szabadságharc vezető egyéniségeit, 78 név szerint Kossuth Lajost, Teleki Lászlót, 79 Klapka Györgyöt, Kmety Györgyöt, Rónay Jácintot és Beké Miksát. Xántus János és Ihász Sándor mellett Eötvös József és Deák Ferenc is szerepelt a tiszteletbeli tagsággal megtiszteltek között. 80 A bizottmány tagjainak névsorát és elfogadott kibővített programját január 8-án terjesztették fel Vay Miklós kancellárnak. 81 A programot — ebben is hűen 48-hoz — tizenkét pontban határozták meg. 82 Az alkotmányos sérelmek miatt 48-hoz képest új sorrend alakult ki a 12 pont szerkesztése során. Az első 5 pont mindegyike a közigazgatás és az igazságszolgáltatás alkotmányos visszaállítását követelte, szilárdan az 1848-as áprilisi törvények alapján. Külön hangsúlyozta a felirat, hogy az országgyűlés összehívásáig meg kell szüntetni a törvénytelen adókat, hivatalokat, az újoncozásl és Bécs dohány-, bélyeg- és só r monopóliumát. A függetlenséget célzó követelések között nagyobb nyomatékot kapott a nemzeti szín és címer viselése, a magyar nyelv használata (követeli a budai német iskola megszüntetését!), valamint Erdély és az „elidegenített Részek" visszacsatolása. Ez utóbbi alapja az 1848. VII. te. volt. Igen jelentős törekvést határozott meg a bizottmány a 9. pontban: „A nemzetőrséget, mint a jelen átalakulási korszakban különben is megingott személyes és vagyonbátorságnak, a közcsendnek és belbékének eszközét az 1848: XXII. t. ez. értelmében mielőbb felállít77 GyK 1861. január 10. 3. sz. 9. 78 Szabad Gy., Forradalom és kiegyezés válaszútján (Bp. Akadémiai Kiadó 1967.) 172. A bizottmány tagjainak névsorát tartalmazó falragasz a GySmL:1-ban található. (Rendezetlen anyag.) Olvasható továbbá a GyK 1861. január 3. 1. sz. 1. oldalán. 79 A megyei hatóságnak Telekihez fűződő kapcsolatait később befolyásolta az az esemény, amely 1861. március 4-én történt. A Bécsből jövő és Győrött megálló Teleki találkozott a megyei tisztikar vezetőivel. A beszélgetésről nem maradt fenn írás, de a megye Teleki iránti szimpátiájában, sőt a képviselők határozati pártba tömörülésének egyik eredményt keltő előzménye lehetett a március 4-i találkozó. 80 Deák Ferenc iránti tiszteletnek egy olyan előzménye is lehetett, hogy Deák a győri Jogi Akadémián tanult és sok győri barátot, ismerőst szerzett magának. Ugyanakkor érdekes ellentmondás az, hogy Lukács Sándort, a 48-as kormánybiztost, volt „márciusi ifjút" nem választották be a bizottmányba, holott ő Kossuth bizalmát élvezte. 81 GySmL:l Megyei bizottmányi iratok 5/1861. 82 Uo 285
