Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között
bonyolítását egy albizottságra bízták. A községi választásokra felügyelőket küldtek ki, akik már másnap, december 18-án megkezdték munkájukat. 08 A liberálisok és a konzervatívok első összecsapása az alkotmányosság kérdésében a liberális pozíciók némi erősödésével végződött. A liberális erőket azonban megosztotta a 48-as jogfolytonosság vitája, a bizottmányt kiegészítő javaslatok, valamint az 1849 után kompromittálódott személyek elbírálása. S hogy a december 17-i alakuló bizottmányi ülésen a liberális nézet kerekedett felül, ezt egyrészt a bizottmányban részt vevő liberális baloldalnak, másrészt az ülésen kívüli erős radikális-értelmiségi-demokrata nyomásnak köszönhették. Győr városa még a november 23-i tanácsülés jegyzőkönyve szerint kérte a helytartótanácstól, hogy állítsa vissza a város önkormányzatát. 69 A kérvény szerint a félelem erejével hatott, hogy a megyei önkormányzat szervezete beindulóban volt, és teljes mértékben megvolt a közigazgatási alávetettség veszélye. Türelmetlenül várta a város státusának sorsát, hiszen az önkényuralom évei alatt hiába küzdött autonómiájáért. 1860. december 1-én megérkezett báró Sennyey Pál utasítása, amely szerint „a városnak a megyei hatóságtóli függetlenségét az 1715. XXXVI. t. ez. szerint visszaállítani és legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott".™ A városnak látszólag nyert ügye lett, mert a közvetlen felügyelői kormányszék a ,,m. k. helytartótanács leend". 1860. december 23-án ifj. Majláth György megbízta Korbonics Istvánt „a Város Közigazgatási önállóságának vezetésével", és egyben felhívta a képviselőtestület figyelmét a nyugalom és a rend fenntartására, amelyet „hazafias kötelességüknek ismerjék". 71 Korbonics személyében olyan egyén került ismét a polgármesteri székbe, akit az abszolutizmus onnét letaszított. A nagy lépésekre nem vállalkozó, óvatos, a rebelliótól rettegő, idős polgármester alapjában pozitív szerepet játszott az 1860—6l-es alkotmányos küzdelemben. Korbonics megbízatását követően egy hét múlva összeült „Győr városa közigazgatási önállóságának helyreállítása érdekében tartott tanácskozmány". 72 Az ülésen a 48-as képviselők mellett ott voltak ,,a polgárság jélesebbjei közül többen .. ., hogy a közvéleményt szélesebb alapon a lehető legsikeresebben képviselhessék". Az 1848. évi bizottmány kiegészítésének vitája hamar eldőlt. Fischer Józsefnek a 48-as képviselőség kizárólagos illetékességét hangoztató véleményével szemben Probszt, Mersics, Preng és Takács Sándor „a 48-iki képviselői töredékek kiegészítése" mellett nyilatkoztak. Megállapodtak a választások menetében, meghatározták a városrészek küldhető képviselői létszámát és tagjait. Figyelemre méltó, hogy a ferenc- és ferdinándvárosi kereskedő burzsoázia 8 fő képviselői mandátumot kapott. A város önkormányzatának birtokában támadást intézett a megyei közigazgatás volt, kegyetlenkedő személyei ellen. Ilyen eset volt többek között Schönbeck Ferenc adófelügyelő elleni fellépés is. 73 A helytartótanácshoz küldött felirat szerint az adóhivatal vezetője „az adófizető győri polgárok szemében szálka volt, s tartani lehetett attól, hogy . .. személye ellen nyílt kitörésre is 68 Az ülésről tudósító Beöthy Károly hallgatván a szenvedélyes, „kissé túlcsapongó" felszólalásokat, együttérző szimpátiával megjegyezte: meglátszott, hogy 11 év óta elszoktunk a parlamentáris modortól". 69 GySmL:l Győr városi elnöki iratok 663/1860. 70 Uo. 636/1860. 71 Uo. 672/1860. 72 GyK 1860. december 30. 105. sz. 417. 73 GySmL:l Győr városi elnöki iratok 651/1860. 283
