Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között

kotmányosságot tálaló diploma már a kezdetén azért okozott bizonyos kételkedést — a megnyugtatás bizonyos jelein túl —, mert az abszolutizmus súlyos évei után könnyen elérhetőnek mutatkozott az udvar engedékenysége. Tizennégy nap múlva, november 3-án már felocsúdott a közvélemény, látva a diploma alkotmányos fogyatékosságait. Győr város polgármestere a fenti napon tiltakozását nyújtotta be a megyei hatóságnál amiatt, hogy a diploma nem adta vissza a magyar országgyűlésnek az „adórendszer és újonczozási ügy feletti tárgyalási és intézkedési jogot".

52 Emiatt — hangzik a beadvány — „a nép kedélyében nagyobb részt szellemi levertség és politikai érzületében elégületlenség észrevehető". Az adóügyre, de főképpen az újoncozásra azért volt különösképpen érzékeny a város, mert Győr földrajzi, stratégiai helyzeténél fogva az abszolutizmus évtizede alatt a legtöbbet szenvedett magyar városok közé számított az újoncozás, a rendkívüli adózás, a beszállásolás tekintetében. A városhatósági jegyzőkönyv szerint a város többnyire kölcsönökkel tudta ezek anyagi kihatásait fedezni. A gazdagnak megítélt város furcsa módon nem győzte adósságait fedezni.

53 Két hét múlva újabb alkotmányos vita zajlott le a Győri Közlöny hasábjain. 1860. november 19-én Ziska József, a „Győri Tizek" volt tagja vezércikkben tesz javaslatot a megyei és városi közigazgatás átszervezésére vonatkozóan.

54 Tervezetében az a figyelemre méltó, hogy tisztségre politikai és morális tekintetben azt a személyt tartja megfelelőnek, aki képes a „gyűlöletes provisorium hegyét letörni". Arról is szólt, hogy a hivatalviselési jogra igényt tartók körét ki kell bővíteni, egyrészt az értelmiséggel, másrészt „a benepossesionátust kiterjesztené minden olyan üzletre, vagyonra, kereseti módra, mely a reájuk ruházandó hivatalt díj nélkül elviselhessék". A radikális Ziska, hűen 48-as tevékenységéhez, ez alkalommal polgári követeléseknek adott hangot, látva a hivatalviselési jog felemás, feudalisztikus vonásainak továbbélését. Győrött ez még az országos átlagnál is nagyobb gondot okozott, hiszen a nagyszámú értelmiség és a gazdasági hatalommal rendelkező polgárság nagyobb része nem vehetett részt a politikai hatalom gyakorlásában.

55 Nem rejti véka alá a közigazgatás korruptságát és politikai ingatagságát sem, terve szerint a különböző tisztségeket „ingyen és lelkiismeretesen" kellene ellátni. A polgári radikális demokrata elveket hangoztató Ziska igen csípős és gyors választ kapott a liberálisok részéről, Zmeskál István személyében: „Azon uraknak, kik előtt minden állam változásnál fő dolog mindig csak az, hogy ki legyen hivatalnok vagy tisztségviselő? nyilvánítom: hogy én elvrokonaim előtt jelenleg fő dolog az, hogy a magyar alkotmány teljes jogába visszahelyeztessék."

56 52 GySmL:l Győr városi elnöki iratok 1103/1860. 53 A városhatósági jegyzőkönyvek arról persze nem tanúskodnak, hogy a kereskedő arisztokrácia (a Hergeszellek, a Schandlok, Güntherek, Fischerek, Kindermannok stb.) mekkora tőkét halmoztak fel. A városi tanács gyakran fordult kölcsönért a takarékpénztárhoz és a kereskedelmi gyűldéhez. 54 GyK 1860. november 22. 94. sz. 373. Ziska egyébként megőrizte tervezetében 48-as radikalizmusát. 55 Hozzá kell azonban tenni, hogy ha közvetlenül nem is vett részt a politikai hatalom gyakorlásában, de közvetett módon, tőkéje révén befolyása alatt tartotta a pénztelenségben sínylődő városi közigazgatást. 56 GyK 1860. november 22. 94. sz. 373. 57 GyK 1860. november 25. 95. sz. 377. Ziska egyébként későbbi válaszában kijelenti, hogy az ingyenes tisztségvállalást csak az átmeneti, ideiglenes időszakra érti. 58 GyK 1860. november 13. 93. sz. 365. 279