Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között
A bátorodó közvélemény azonban nem fogadta el Zmeskál liberális tompítását, s Szilvásy néhány nap múlva ki is mondta a politikai közvélemény véleményét: „Igen lényegesnek tartom, ki legyen a tisztviselő", mert ők a „közbizalom emberei". A radikális Szilvásy nem értett egyet az ingyenes hivatalvállalást vázolt Ziska-tervvel sem, mert ez „csak néhány szerencsés körülményű egyéniség számára tartaná fel a hivatalokat". A hivatalviselést ez esetben csak a vagyonnal rendelkezők tudnák vállalni, kiszorulnának a politikailag aktivizálódott, vagyontalan értelmiségiek. „A képesség, hazafiság és a jellem" nem köthetők vagyonhoz, zárta le a vitát Szilvásy. 57 A vitát közvetlenül megelőzte, de ténylegesen csak utána figyeltek fel Beöthy Károlynak az 1848-as bizottmányi tagok névsorát közlő cikkére, amelyben összeállította a 156 névből álló bizottmányi névsort. Beöthy célja az volt, hogy „a megyei bizottmány megalakítását e közlésemmel könnyíteni vélem". 58 Könnyítésről persze szó sem volt, inkább ezzel több hetes vitát indított el a 48-as jogalaphoz való viszony egyes kérdéseiben. Az alkotmányosság jogfolytonosságának érvényesülése A sajtóban lefolyt vita és a 48-as bizottmányi tagok neveinek felidézése aggodalmat keltettek a konzervatívok körében. Simor megyéspüspök a főispán megérkezéséig csak igen minimális és semmitmondó nyilatkozatokat tett az alkotmányos megújulás felvetődő kérdéseiben. A tisztviselők Dorner Ede megyefőnökkel az élen október 20-a után tulajdonképpen rendfenntartó, alapvető ügyintézői teendőket láttak el, a tényleges hatalmat már nem gyakorolták. Mindenesetre türelmetlenül várták a kinevezett főispán megérkezését. A konzervatív családi hagyományokon nevelkedett gróf Zichy Ferrárisz Bódog szakadó esőben érkezett Győrbe december 9-én. A megyeháza erkélyéről üdvözölte a nagy számban összegyűlt tömeget, mellette 1848-as nemzetőri zászló lengett „Királyért, hazáért, szabadságért!" felirattal. 59 Már másnapra zártkörű tanácskozást rendelt el, amelyen tájékozódni kívánt a megyei helyzetről. Az új főispán — aki 1848 decemberében a császári kézre került Győr polgári biztosa volt — megérkezése előtt megindult a liberálisok politikai csoportosulása, nézeteik egyeztetése; erőik összefogása érdekében tettek lépéseket. Erre mindenképpen szükség volt, mert Zichy 1848-ban nem szívlelte a szabadságharcban részt vevő liberálisokat, sőt nagy buzgósággal ítéltette el jó néhányukat. 60 A liberális csoportosulásnak legjelentősebb eseménye volt a december 4-én tartott péterházi „magán tanácskozmány", Szabó Kálmán, 48-as alispán kastélyában. 61 Szabó Kálmán vezetésével, körülötte kialakuló liberális nemesi és értelmiségi rétegek Péterházán az alkotmányos élet bevezetésének módjait vizsgálták, kialakították a december 10-i főispáni tanácskozáson képviselendő taktikájukat. Megállapodtak abban, hogy „csak az 1848. évi koronás királyi szentesités59 Borovszky S., i. m. 400. és GyK 1860. december 13. 100. sz. 399. 60 Balázs P., Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. (Várostörténeti tanulmányok Győr, 1971.) 277. Izgalmasnak ígérkezett Zichy Bódog és Szabó Kálmán tiltakozása, mivel az új főispán még 1848-ban „protestált" Szabó Kálmán szabadon bocsátása ellen. Ekkor viszont Szabó Kálmán köré csoportosultak ismét a liberálisok. 61 Péterháza, ma Péterházapuszta közel Győrhöz. Közigazgatásilag Bezihez tartozik. 280
