Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között
amikor a liberális nemesség kilépett a rezisztenciából, és nyíltan a közélet színterére lépett. 1860 februárjában alakult meg a dalárda, amelynek választott vezetője a haladó szellemű és gondolkodású Karvassy Kálmán lett. A dalárda célkitűzése: „minden tekintetben nemzeties leend". 21 Ezt a programját olyannyira betartotta, hogy 1861 után is nyíltan kiállt az alkotmányos küzdelem folytatása mellett. ' A nemzeti-hazafias élénkülés átterjedt a közélet más területeire is. Elmarasztalás érte a passzív visszavonultságban maradó, túl óvatos nemeseket. 1860. január 14-én egy megyei felhívás „az országos közlekedési és szomszédi utak mellékeinek ... sorfákkali beültetésére" mozgósított, de „egyesek közömbössége" kockáztatta a felhívás sikerét. 22 A nemzeti összefogást szemlélő, de aktív szerepet nem vállalókkal szembeni fellépés arra utalt, hogy a megye is — a városhoz képest kissé későn — mozgolódni kezdett, s fokozatosan elérkezett az alkotmányjogi küzdelem kezdetéhez. Az első válaszút — vitákkal 1860 februárjában — némi vita után — megalakult Győrött a Győrvidéki Gazdasági Egylet gróf Batthyány Géza és gróf Viczay Héder vezetésével. Az egylet megalakulásának azért van különös jelentősége, mert a bizonytalankodókat, a visszavonultságot még hasznosnak tartó liberális nemeseket és polgárokat végleg a közélet és a politika áramkörébe vonta, másrészt az egylet szervezése közben személyek és csoportok véleményt nyilvánítottak 1848-hoz való hűség vagy tagadás kérdéseiben. Egyben megfogalmazták a jövő kialakításával kapcsolatos elképzeléseiket is. A gazdasági egylet megalakulása tehát lökést adott az alkotmányos küzdelem kibontakozásának, és elindította a politikai polarizálódást is. A nemzeti ébredést szolgáló események és az adminisztráció bizonytalankodásai közben a liberális elemek — országos biztatásra — vitákat rendeztek a magyar közgazdaság fejlesztésével kapcsolatban. Az ösztönösség és a szakszerűtlenség bélyegeit magán hordó kezdő lépések után Beöthy Károly, 22a neves közgazdász közzétett felhívásában nyert a mozgalom tartalmat és célt: „Jelen viszonyaink között egyedül a társadalmi tér az, melyen hazánk javára jogosan és sükerrel mozoghatunk .. ," 23 Beöthy koncepciója: a „társadalmi térben" való mozgás kiemeli az országot az abszolutizmus által visszavonultságba kényszerített helyzetéből, és „öntudatos állapotba" juttatja. Ebben nem is volt kétkedés és vita az egyletbe tömörülő nemesi s polgári személyek'között. Az út, amelyen a nemzeti-öntudati állapotba el lehet jutni — Beöthy szerint — csakis és mindenekelőtt gazdasági megerősödéssel, gyarapodással lehetséges. A gazdaság birtoklása hatalmi kérdés. Ha az országot gazdaságilag felvirágoztuk, akkor politikai21 GyK 1860. február 5. 11. sz. 43. 22 GySmL:l (Falragasz). 22a Szinnyei J., Magyar írók élete és munkái (Bp. 1891) I. k. 883. — Beöthy Károly (1820—1864) gyakorló ügyvéd Pesten, majd 1848—49-ben önkéntes, vésztörvényszéki bíró; Komáromban kapitulált. Ezután Győrbe költözött és joggyakorlatot folytatott. Társadalmi és gazdasági tárgyú publikációi a Győri Közlönyben (melynek 1857—60 közt főmunkatársa volt), a Gazdasági Lapokban, a Magyar Gazdában, a Kerti Gazdaságban és a Hölgyfutárban jelentek meg. — GyK 1864. nov. 24. 94. számban dr. Kovács Pál, Beöthy nagybátyja méltatta az életútját. 23 GyK 1860. május 31. 44. sz. 174. 18 Srrabona 16. 273
