Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között
lag is megerősödünk, és az udvarral előnyösebb pozícióból lehet tárgyalni az ország közjogi státusának vitájában. Ezen a ponton már a liberális és radikális elemek határozottan tiltakoztak, hiszen a fegyveres harcot és az alkotmányos küzdelmet egyaránt kizárta Beöthy elméletéből, s az ökonómia szerepét hangsúlyozta. A radikális hangú Győri Közlöny többszörösen visszatért az ország gazdaságilag gyarmati helyzetére és leszögezte, hogy éppen a politikai béklyó az, amely a magyar gazdaságot nem engedi kifejlődni. Beöthy pontosan megmondta azt is, hogy ennek a mozgalomnak melyik társadalmi réteg lenne a bázisa: „ ... a középosztályt, mely a nemzet zömét teszi ki, ki kell emelni avult rendszeréből, hogy jövedelmezőbb helyzetbe jutván erkölcsi erejében is gyarapodjék". 24 Beöthy Károly elméleti tekintélye és nem utolsósorban ez utóbbi álláspontja elfogadhatóvá tette koncepcióját elsősorban az iparos és kereskedő polgárság, valamint a liberális köznemesség körében. A konzervatív arisztokrácia is szimpatizált Beöthyvel, mert egyrészt a gazdasági felemelkedést természetszerűleg támogatta — ez egyéni érdeke —, másrészt a koncepcióban nem találkozott a rebellióval, a fegyveres küzdelemmel s mindazzal, ami 1849-et idézte. Feltűnő az egyháznak az egyletet támogató magatartása, különösen a győri megyéspüspök és a csornai prépost esetében. Az egylet elsőrangú feladata lenne „az állattenyésztés, azon belül a juhtenyésztés" fejlesztése. 25 1860 májusában juhkiállítást rendeztek Győrött, zsűrizni a kor legnevesebb tudósait hívták meg. A radikálisok egy része (főleg a vagyontalan értelmiségiek) kételkedve és bizalmatlanul nézték az egylet ügye körüli buzgólkodást. Dr. Kovács Pál, a „közkedvességű veterán író" egyenesen veszélyesnek tartotta ekkor a gazdasági teendőknek ilyen nagy jelentőséget tulajdonítani, mert ez elvonja a megye és a város figyelmét az alkotmányos harctól. Az „írjunk-e? Vagy nyírjunk?" című szatirikus írásában 20 a juhkiállításra célozva gúnyos figyelmeztetést adott: „A gazdának van szép falka birkája, áldott türelmes állatok, derék kolompos vezérrel, de általában minden forradalmi hajlam, s minden tüntetési viszketeg nélkül." A társadalmi veszélyt abban látta Kovács, hogy „évenként meg is hagyják magukat nyírni", amellyel a Petőfi-barát író-orvos az ország Bécsnek alávetett gazdasági helyzetére utalt. A radikálisok ezen részének aggodalma azonban nem befolyásolta a közvéleményt, a gazdasági egylet ügye alapvetően hazafias ügynek számított, mint szervezeti forma konzervatív, liberális és radikális elemeket fogott egységbe. Az állattenyésztés fejlesztésének programjában egyébként komplex érdekek találkoztak: a dekonjunktúrába került gabonaforgalom ellensúlyozása, az árujából pénzt teremtő kereskedő-földbirtokos érdeke, a bőr és a szőrme, mint ipari és kereskedelmi alapanyag stb. A nemzeti és gazdasági érdek ekkor még egységben jelentkezett, politikai színezetű ellentmondásokat az alkotmányos harc végére alakított ki. . A nemzeti érdek felismerését és térnyerését segítette elő Benedek táborszernagy kinevezésének híre és 1860. április 25-én közzétett kiáltványa. 27 A megyei önkormányzat — ekkor még a megyében csak lappangó — követelése a kiáltványban megfogalmazódott: „Politikai kormányzati ügyekre nézve megyei kormányzatot, s e mellé... megyegyűiéseket és bizottmányokat" kapott az ország. Győr ismét felveti a szabad királyi városi rangjának megfelelő közigazga24 Uo. 25 Uo. 26 GyK 1860. május 31. 44. sz. 174. 27 GySmL:l Megyehatósági elnöki iratok 982/1860. 274
