Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

Tóth L.: Népi és alkotmányjogi mozgalmak Győrött 1859–61 között

Először a győri utca külső képén és a hétköznapok apró mozzanatain érződött a „tízéves aléltságból" való feleszmélés. A Belváros utcáin kisebb-nagyobb csoportok latolgatták a várható következményeket, voltak — főképpen diákok —, akik 48-at dicsőítő szavakat harsogtak a járókelők éber figyelme mellett. Ismét erény volt magyar ruhában járni. A nőegylet külön felhívást intézett „Győr szépeihez"

14 a főkötő, a párta és a vállas derekú szoknya viseletére. Néhány élelmes pincér a Schiller bort Kazinczy bornak keresztelte át, mert így sokkal jobban fogyasztották.

15 A Győri Közlöny egy hirdetése „magyar szóra, magyar szívvel, magyar kézzel, magyar bort" ajánlott a közönségnek. Az utca hangja eljutott a színházba is, amelynek társulata és közönsége gyakran okozott gondot a városi rendőrkapitánynak. Egressy Gábor búcsú játékán például felállva tapsolt a publikum a Coriolán című dráma híres mondatánál: ,,... inkább a nyomor és szenvedés, mint kolduljak a megérdemelt díjért".

16 Kazinczy születésének centenáriuma alkalmával tartott, október 24-i díszelőadás alatt „Éljen a haza!" közbekiáltások is elhangzottak. Még ennél is bátrabb hangvételű volt a tanulóifjúság október 31-i Kazinczy-ünnepsége.

17 A diákság kezdte a tüntetéseket és a kisebb fajta demonstrációkat. Élen jártak ebben a tanítóképző és részben a főgimnázium növendékei. Az események láttán tanácstalanná vált a megyei adminisztráció. Egyben biztos volt: nem lehet és nem is akart az önkényuralom eszközeivel fellépni a mozgolódások ellen. Olyan személy vagy személyek kellettek, akik lecsendesítik és kellő mértékben kordában tartják a mozgolódó fiatalokat. Dorner Ede — a Soproni Helytartósági Osztály unszolására — felmentette Bach Fábiánt polgármesteri tisztségéből (a birodalmi belügyminiszterrel való névrokonsága mellett elvi-eszmei rokonság is volt közöttük), és kinevezte polgármesternek a liberális családi hagyományokon nevelkedett Zmeskál Istvánt, a megye addigi másodalispánját.

18 A másik kulcsfontosságú poszt a politikai helyzet megítélése szempontjából a rendőrkapitányé volt. Ide a megfontolt, nagy tekintélyű győri polgárt, Lehner Jánost nevezték ki.

19 A kinevezett két személy már nem a Bach-korszak közigazgatási szellemében gondolkodott, ők a nemzet jogos alkotmányos törekvései mögé felsorakozó, közjogi vitát vállaló személyek voltak. Személyük mindenképpen alkalmasabbnak látszott a kialakult helyzetben a város irányítására, mint konzervatív elődeiké. A politikai aktivizálódásnak már magasabb, szervezettebb formái voltak a reformkori egyletek. 1859. december 3-án az olvasóegylet új vezetőséget választott. Az új vezetőknek már 48-as érdemük van: Szabó Kálmán elnök a megye 1848—49. évi alispánja, Zmeskál Sándor a szabadságharc híve, a „Győri Tizek" volt tagja.

20 Az egylet a magyar nyelv ápolása mellett aktív várospolitikai tevékenységet fejtett ki, amellyel nagyban hozzájárult a város és a megye nemzeti ébredéséhez. Az egylet újjászervezésének az adott különös jelentőséget, hogy a radikális és liberális értelmiség mellett a liberális nemesség is jelentkezett tagjai sorába. Az olvasóegylet december 3-i újjászervezése volt az első olyan esemény, 14 GyK 1860. május 13. 39. sz. 155. 15 GyK 1860. január 26. 8. sz. 32. 16 GyK 1859. április 7. 28. sz. 110. 17 A Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd versenyei ma méltó folytatása ennek. 18 Lengyel A., i. m. 319. 19 GyK 1860. január 22. 7. sz. 27. 20 A „Győri Tizek": Ziska József, Kálóczy Lajos, Pareicz Iván, Kozma Imre, Kozma Sándor, Lukács Sándor, Lukács Gy., Purgly Sándor, Gyapay Dénes, gr. Zichy Ottó. 272