Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)
T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető csontvázas sírjai
lemezt két szeglyuk üti át. A szív alakú testből kampó nyúlik ki, melybe vashuzalból kialakított deformált karika(?) csatlakozik. H: 7,6 cm, legn. sz: 3,8 cm, ltsz: 53.156.86. (XIII. tábla, 8.) Gyöngyök, orsógombok Egy kalcedon és néhány üveggyöngyöt, valamint három darab orsógombot is említ Lovas 24 , ezek azonban azonosíthatatlanok. Csonttűk Lovas még kilenc darabot ismert, ma már csak öt töredékes példány van belőlük a múzeumban. Simák, díszítetlenek. Közülük három biztosan varrótű. H: 14,5 és 2,7 cm között, ltsz: 53.156.87., 88. A sírok datálásánál elsősorban az előkerült leletek analógiái, illetve a hasonló tárgyak előkerülési helyének időrendje nyújt támpontot. A nem kielégítő megfigyelés, a temetőtérkép és a sírrajzok hiánya miatt a rítus, a temetkezés módja a kormeghatározásnál csak kisebb mértékben jöhet számításba. Az egyes tárgycsoportok vizsgálatánál külön elemezzük a csontvázas sírok anyagát és külön a szórványleletként ismertetetteket, tekintve, hogy ezek között előfordulhatnak hamvasztásos sírok mellékletei is. Kerámia Korsók. A bő szájú, tojásdad testű, sávos festéssel díszített példányok közül négy darab biztosan csontvázas sírból származik (13. sír és 15. sír). Pontos analógiájukat a pannóniai anyagban nem találtuk. Kissé zömökebb, fogaskarcolás nélküli darabokat a brigetiói Gerhát-fazekastelepen gyártottak. A műhely Hadrianus korától a III. sz. húszas éveiig működött 25 . Nem tartjuk valószínűnek, hogy edényeink ebből a műhelyből származnának (formai és díszítési apróbb eltérések, világos vörös festés). A tárgyalt darabokat azonban egy műhely termékeinek tartjuk. A 16. sír nyers színű, nyúlánk testű korsója meglehetősen általános az I. sz. végén és a II. sz.-ban. Leggyakrabban hamvasztásos sírokból kerül elő, főként Ny-Pannoniában 26 . Temetőnk hamvasztásos sírjaiból is ismert típus. 24 Lovas E., i. m. 74. 25 B. Bonis Ê., A brigetiói sávos kerámia, FA XXI (1970) 75. 5. ábra 8. és 2. ábra 3. 26 Szombathely: Hámán K. u. 32. sír 4—5., 53. sír 1., 65. sír 3. [Mócsy A., Kora római sírok Szombathelyről, AÉ 81 (1954)], Kertész u. VII. sír 3. (P. Buocz T., A Kertész utcai római temető, Savaria 1963, 134.), Rumi út, III. sír [P. Buocz T., Korarómai sírok a szombathelyi Rumi úton, AÉ 88 (1961) 3. kép III/5.], Szárazvám, Ptuj — hamvasztásos sírokból (Bonis Ê., Edényművesség, XXIX. 1.), Győr, Kálvária-temető, hamvasztásos sírok, szórvány [T. Szőnyi E., i. m. Arrabona 15 (1973) XVIII. t. 1—3.]. Schörgendorfer a II—III. sz.-ra datál hasonló darabokat (Schörgendorfer A., Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenländer, Brunn— München— Wien, 1942., kat.-sz.: 464 — Mannersdorf, 465 — Wien — húspiac). 27 Ljubljana — É-i temető 564. — hamvasztásos sírból, Pó-vidéki sigillata, É-itáliai szürke csésze, négyszegletes fémtükör társaságában: Plesnicar-Gec L., Severno Emonsko Grobisce, Ljubljana, 1972., CXXIX. t. 17. Carnuntum — urnasírból, É-itáliai csészével: A. Betz—H. Kenner, Ausgrabungen und Funde im Lagerfriedhof von Carnuntum, RLiö XVIII. 90. D-pannoniai lelőhelyekről — Bonis É., Edényművesség, XXVII. 6. (Ezek peremképzése eltérő.) 24
