Arrabona - Múzeumi közlemények 16. (Győr, 1974)

T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető csontvázas sírjai

A szórványleleték között tárgyalt egyfülű, gömbtestű korsó analógiái szin­tén főként hamvasztásos sírokból kerültek elő 27 . A II. sz. végénél későbbre datálható példányt nem ismerünk. Sávos, fogaskarcolt díszítése másik szór­ványkorsónkat is erre az időre határozza meg. Tálak, tányérok Sigülata. A csontvázas sírokból két sigillata tál van gyűjteményünkben. A da­rabokat Gabler D. feldolgozta 28 . A 11. sírból előkerült példányt La Graufesen­que-ban gyártották, a MERCATO—BIRACIL—VITÁLIS csoporthoz köthető, előállításának ideje Vespasianus—Domitianus kora. A 20. sír Drag 37-es tálja szintén a La Graufesenque-i műhely terméke Domitianus uralkodásának ide­jéből. Tányéraink igen általános típusúak, szinte minden pannóniai lelőhelyről is­mertek. A 15. sírból előkerült vörös festésű példány analógiáját a temető ham­vasztásos sírjaiból is ismerjük 29 , a típus általában a kora római időkre jel­lemző. A 26. sírból származó, az előbbihez hasonló formájú szürke tányért in­kább a későbbi időkre tartják jellemzőnek, de II. sz.-i előfordulásukat is is­merjük 30 . Az 1. sír háromlábú tálja korban csak tág időhatárok között helyezhető el. Általánosan ismert a pannóniai I— II. sz.-i temetőkből 31 . A szórványleletek között elsőként említett tál különleges, analógiáját sem forma, sem díszítés tekintetében nem találtuk a pannóniai anyagban. Datálására az egyetlen támpontot a vörös, kissé fémes bevonat nyújtja, mely az I— III. sz.-ra jellemző 32 . Drag 35-ös sigillatát utánzó tálacskák a szórványanyagból vörös festésű és márványozott változatban ismertek. Tekintve az előkép gyártási idejét 33 , az utánzatok nem készülhettek előbb az I— II. sz. fordulójánál. II. századi hasz­nálatukat a márványozott festési mód is valószínűvé teszi. Eddigi ismert pan­nóniai előfordulási helyeik szintén erre az időre utalnak 34 . Csészék ' A 19. sírból előkerült szürke, ún. észak-itáliai csészének és általában ennek az edénycsoportnak a használati ideje területünkön az I. sz. legvége és a II. sz. első fele 35 . 28 Gabler D., Arrabona 9 (1967) 38—39. 29 T. Szőnyi E., Arrabona 15 (1973) XIII. t. 7. 37. o. 56. jegyzet, előfordulási helyek, korhatározás. 30 Kiss A., A mezőszilasi császárkori halomsírok, AÉ 84 (1960) 41. I. és III. halom­ból, analógiák, elterjedés, datálás. 31 T. Szőnyi E., Arrabona 15 (1973) 35., 40—43. j. 32 Uo., 39—40., 78. j. 33 Gabler D., Adatok az itáliai barbotinos sigillaták kérdéséhez, Arrabona 6 (1964) 5—17. : 34 Bonis Ê., Edényművesség XXI. t. 39. Ptuj, Veronek-föld (Domitianus középbron­zával), Dernovo, Stenjevac, Marburg, Szombathely, Keszthely-Űjmajor, Alsóbör­zsök, Eisenstadt, Carnuntum, Wien lelőhelyeket említ. Ismerjük még Vasasról szórványként [Fiilep F., A vasasi koracsászárkori temető, JPMÉ 1958 5. a. 5/23], Kékesdről a 29. sírból [Sz. Burger A., A kékesdi kora-császárkori temető, AÉ 93 (1966), 4. kép, 29/3. á.] a vörös festésű változatot. A márványozottat Ptujból és Carnuntumból említi Bonis (Bonis E., Edényművesség, XXI. t. 40.). 35 T. Szőnyi E., Arrabona 14 (1972) 25. 2ô

Next

/
Oldalképek
Tartalom