Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Lackovits E.: Egy kapuvári női ruhatár bemutatása
alján 1 cm-es csípés, szegesként pedig rózsaszín selyemmel kivarrt lyuksor. H.: 67 cm, alsó bőség: 340 cm. Kékfestő kötény tartozott hozzá, Zí. sz. 71.13.53., derekánál rövid szakaszon lerakott. H.: 69 cm, felső sz. : 44 cm, alsó sz. : 101 cm. Lt. sz. 71.13.64. Fehér pamutvászonból készült kendő, sötétkék selyemmel beleszőtt kockákkal (négyzethálókkal). H.: 68 cm, sz.: 68 cm. Lt. sz. 71.13.63. Fehér pamutvászon kendő fehér selyemmel beleszőtt kockákkal (négyzethálókkal). H.: 75 cm, sz. : 75 cm. Nyári mezőrejáró ruha volt, alsószoknyát nem viselt hozzá. Nagynénjétől örökölte „valahová menő ruha"-ként. „Ha a valahová menő megvásott, befogtuk mezőre járni. Ha tönkre ment, jó vót otthonra." 23. Mezőrejáró ruha. Lt. sz. 71.13.24.2. Narancsszínű barchentből készült, ugyanilyen színű vászonnal bélelt ujjas. Ujján 5 cm-es kézelő van. 5 apró fehér gombbal záródik. H.: 45 cm, derék: 96 cm, ujja: 56 cm. Lt. sz. 71.13.24.1. Piros alapon fehér pettyes barchentből készült szoknya, teljesen dísztelen. H.: 78 cm, alsó bőség: 340 cm. Ugyanazt a kékfestő (föstő) kötényt viselte hozzá, mint az előzőhöz lt. sz. 71.13.53. Lt. sz. 71.13.82. Bordó, magában kockás (négyzethálós) vastag szövet/cendő. H.: 74 cm, sz.: 65 cm. A ruhát édesanyja csináltatta, a kendőt nagynénjétől örökölte. Őszi mezőre járó ruha volt. 24. Otthoni ruha. Lt. sz. 71.13.25.2. Lila alapon fehér-fekete karikás barchentből készült ujjas. A 4 cm-es kézelő felső részén dupla soros fehér farkasfog díszítés. Mell fölött szalagbehúzás, fölötte ívelt vonalban kétsoros fehér farkasfog. Patenttal záródó elejét 3 cm-es, közepén három fehér, lapos gombbal ellátott pánt takarja. Erősen mosott, fehér gyolccsal bélelt. H.: 44 cm, derék: 96 cm, ujja: 56 cm. A szoknya lt. sz. 71.13.25.1. piros-fekete mintás barchent, dísztelen. H.: 68 cm, alsó bőség: 340 cm. Ugyanaz a kötény (lt. sz. 71.13.53.) és kendő (lt. sz. 71.13.82.) tartozott hozzá, mint az előző, mezőrejáró ruhához. Édesanyjától kapta, jelenlegi állapotában csak otthon vette fel. (14. kép) 25. Rózsaszín-tarka. Lt. sz. 71.13.15.1. és 71.13.15.2. Rózsaszín alapon apró fehér tulipánmintás karton. Ujjasa tott/aszabású 16 , de a pertli hiányzik derekából, s tulajdonosa lekötős blúzként is viselte (ritkábban totyaként). Az ujjakon 5 cm-es kézelő van, mell fölött pedig 0,5 cm-es dupla fehér selyemcsík. Hat apró fehér gombbal záródik. Az alján körben 3 cm-es fodor, alatta pedig 1,5 cm-es fehér csipkedísz. Fehér-kék mintás kartonnal bélelt. H.: 47 cm, derék: 96 cm, ujja: 56 cm. A szoknya alján két sorban 0,1 cm-es fehér selyemcsík húzódik. H.: 78 cm, alsó bőség: 360 cm. A hozzá viselt kötény fekete klottból készült, de ez már hiányzik. Kendőt nem viselt hozzá, mivel leányruha volt, s csak lánykorában hordta. Az anyjától örökölte, kizárólag vasárnap délután vette fel. (15. kép) 26. Lt. sz. 71.13.17.1. és 71.13 17.2. Sötétkék alapon piros pettyes kartonból készült ujjas, az ujján 0,1 cm-es piros csíkkal díszített 6 cm-es kézelővel. A mell fölötti ráncolásnál 0,5 cm-es piros csík díszíti az elejét. H.: 47 cm, derék: 96 cm, ujja: 56 cm. A szoknya alján két 1 cm-es csípés látható. H.: 78 cm, alsó bőség: 360 cm. Kékfestő kötényt viselt hozza, ez már hiányzik. Lt. sz. 71.13.83. a hozzávaló kendő középszürke alapon — sötétebb szürkével kockázott — vékony 16 Totya = derékban fodrosán összehúzható, világos kelméből készült ujjas. Divatjának virágkora az 1870-es évek és az I. világháború közötti időszak. Horváth T., A kapuvári népviselet. Arrabona 9. (Győr, 1967.) 230. Adatközlőim ricinek is nevezik — bár a rici lebegő ujjas, a háta simán eláll, az eleje a köténybe beköthető. Viselési alkalma is más, mint a totyáé. Horváth T., Kapuvár népviselete. Néprajzi Közlemények XVI—XVII. (Bp. 1972.) 285. 217
