Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Lackovits E.: Egy kapuvári női ruhatár bemutatása

gyapjúszövet. H.: 79 cm, sz.: 75 cm. Anyósáé volt, tőle kapta adatközlőnk, de nem viselte. Ilyen ruhában csak a mezőre jártak az idősebbek. 27. Lt. sz. 71.13.27. Mintás kékfestő totya, ujján 5 cm-es, csúcsban végződő kézelővel. Az elején válltól derékig három, lefelé bővülő rakás húzódik, mit mell fölött dupla pánt fog le. A patentzáródást két szélén 1 cm-es fodorral ellátott 3 cm-es pánt takarja. Alját 3 cm-es fodor, alatta pedig 0,5 cm-es fekete gépi hímzett csík díszíti. H.: 44 cm, derék: 96 cm, ujja: 56 cm. A szoknya és a hozzávaló fekete klott vagy kékfestő kötény, valamint a fekete gyapjú vagy barchent kendők hiányoznak. Nagyanyjáé volt, örökölte, de nem viselte. Nagyanyja otthon is felvette, de a mezőre és hétköznap valahová menni is. Utóbbi esetben fekete klott köténnyel és fekete gyapjúkendővel, otthon és a mezőre pedig kékfestő köténnyel és fekete barchentből készült kendővel viselte. A kapuváriak szerették a kékfestőt, mert erős, tartós volt. Ebből.az anyagból az I. világháború előtt böjti ünneplőt, általános köznapi ruhát, de gyászruhát is készítettek. (Gyászruhaként a két világháború között, de még 1945 után is használták.) Annyira kedvelt volt a kékfestő, hogy alkalmazása csaknem az öszszes lehetőségekre kiterjedt. Még ma is szívesen vásárolják.

17 28. Lt. sz. 71.13.28.1. Kézelős ümög. Fehér gyolcsból készült, pálhás. Ujja bevarrott, könyékig ér, ráncolt, két fehér gombbal gombolódik. Kézelője 6 cm-es, gyári csipkével borított, fölötte kétszer 2 cm-es szalagbehúzás. Eleje négy gombbal záródik, ettől jobbra és balra három 0,4 cm-es csípés és három cakkosan rátett pánt látható. A nyaka a kivágástól körben lefelé ráncolt, ezt egy 1 cm-es körben rávarrt pánt rögzíti. H.: 46 cm, bőség: 129 cm, ujja: 25 cm. Bármilyen tarka szoknyát felvehetett hozzá. Lt. sz. 71.13.28.2. Fekete klottból készült, derékig érő puruc (pruszlik). Kerek nyakú, rajta körben 0,5 cm-es, az elején pedig kétoldalt nyaktól derékig három-három 3 cm-es rüss. Az elején, karkivágásánál, nyakán, hátán kétoldalt 0,1 cm-es fekete selyemzsinór sujtásdíszítés. Fehér lenvászonnal bélelt. H.: 28 cm, bőség: 74 cm. Bármelyik selyemből való kötényt felköthette hozzá. Ehhez a ruhához nem tartozott kendő, mert csak lánykorában viselte. Nagynénjétől örökölte. Attól kezdve, hogy befejezte az iskolát, férjhezmeneteléig viselte nyáron vasárnap és más, kisebb ünnepen templomba. Kizárólag puruccal hordta. 29. Lt. sz. 71.13.26. Fehér alapon fehér selyemszállal beleszőtt nagy virágos dindi. Könyékig érő, ráncosán bevarrt ujja végén 4 cm-es kézelővel, mit alul, felül 0,5 cm-es fehér csipke díszít. Felső részén ugyanilyen szélességű fehér szalag fut körbe, mit 2 cm-enként összefogtak, és ide egy-egy pillangót és fórizst varrtak. Ugyanez díszíti patenttal záródó elejét és a mell fölötti szalagbehúzásnál húzódó 3 cm-es csipkecsíkot is. H.: 44 cm, derék: 96 cm, ujja: 28 cm. Bármelyik tarka szoknyát és selyemkötényt felvehette hozzá. Kázsmirból készült szorítóval viselte. Lt. sz. 71.13.61. bordó, szélein piros rózsákkal és kék levelű apró virágokkal. Körben 0,2 cm-es rojttal. H.: 80 cm, sz. : 77 cm. Nagynénjétől örökölte. Nyáron vasárnap vagy ünnepnap a templomba és a városba menetkor vette fel. 30. Lt. sz. 71.13.35. „Bokros vagy fodros ümög". Fehér gyolcsból készült, nyaka pertlivel összehúzható. Csípőig ér, elöl végig 10 cm-es felvágással. A vágás közepén pertlivel összehúzható és megköthető. Az ujja végén egymásra borulva két sorban 5 cm-es cakkos, fehér lyukhímzéses fodor, a cakkokban piros 17 Domonkos O., Fejezetek a nyugat-magyarországi kékfestés történetéből II. A kékfestés néprajzi vonatkozásai. Ethn. LXXV. (Bp. 1964.) 147. 218