Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
T. Szőnyi E.: A győri Kálvária utcai római temető hamvasztásos sírjai
Üvegleletek A temető hamvasztásos sírjaiból kevés üveglelet maradt fenn. Üvegurnánkról a temetkezési szokás kapcsán már beszéltünk. Az üvegurna-használat szokása Itáliából terjedt el, a provinciában használt példányokat aquileiai gyártmánynak tartják, típusa általános, dél- és nyugat-pannoniai temetőkben, halomsírokban. 103 A hasábos üvegkorsó szintén nem ismeretlen egyéb, hasonló korú temetőkben. A II. sz.-ban gyakori típus, de már az I. sz. második felében fellép és ritkán a III. sz.-ban is előfordul. Itáliai, galliai, Rajna-vidéki centrumokból származtatják őket. 104 Barkóczi L. Brigetio II. sz.-i üveganyagából két hasonló korsót (domború fenékdíszítésük is egyező a miénkkel) kölni műhelyhez köt. 105 A körte formájú üvegpohárhoz hasonlót mindössze Poetovio korai temetőiből ismerünk. 106 Az egyéb tárgyak közül a téglalap alakú palalapokkal kell még foglalkoznunk. Festékdörzsölőkérú tartjuk őket számon. Kuzsinszky B. Keszthely—Űjmajorban talált hasonlókat, jobb állapotban. Ezek a darabok bronzlemezből készült tokban voltak, mely a pala alsó részét egészen beborította, két hosszabb oldalára ráhajlott, abban a palalap, mint egy sínben, csúsztatható volt. A palalap félrehúzásával az alsó bronzlapocskán egy kerek tartály vált hozzáférhetővé, amelybe a palán szétdörzsölt festékanyag oldására szánt folyadékot önthettek. 107 Ezekhez hasonlók lehették a mi darabjaink is. 4. KORHATÁROZÁS A RÍTUS, A LELETEK ÉS AZ ÉRMEK ALAPJÁN Arrabona Pannónia Ny-i és K-i része között — nagyjából — középen helyezkedik el, ezt a temető jellege is tükrözi. Sok tekintetben kapcsolódik a D- és Ny-pannoniai anyaghoz, erős összefüggéseket mutat a ptuji temetők, Szombathely és Keszthely—Újmajor anyagával. Párhuzamaink azonban elvezetnek bennünket a brigetiói leletanyaghoz, sőt Aquincum korai időszakának leleteihez, valamint az adonyi és intercisai legkorábbi periódusokhoz. A hamvasztásos sírok rítusa szintén átmenetet képez a Ny- és K-pannoniai szokások között. A nyugaton gyakoribb urnás és a keleten általánosabb szórthamvas temetkezés nálunk egyaránt megtalálható (a rekonstruálható esetekben kb. fele-fele arányban, ez valószínűleg a szórthamvas temetkezések javára változna az összes sírok ismeretében). A provincia Ny-i és K-i részeinek hasonló arányú hatása leginkább abban az átmeneti időszakban képzelhető el, mikor az É—D-i útvonal mellett már egyre nagyobb szerepet játszott a Ny—K-i út is. Ez az időszak az I— II. század fordulója, a II. század első harmada lehetett. Az előkerült leletanyag párhuzamait pannóniai viszonylatban az I. sz. második felére, II. századra datálható leletek között találjuk. A sigillaták, barbotinos 103 Ld. 32. jegyzet. 104 Bonis Ê., FA 19*57, i. m. 74., az ivánci tumulusokból származó, kocka alakú, legömbölyített vállú darabokat Itáliából származtatja. Datálásuk: II. sz. közepe. 105 Barkóczi L., Die. datierten Glasfunde aus dem II. Jahrhundert von Brigetio, FA XVIII (1966), 73. Egyéb előfordulási helyek összegyűjtve: Benkő A., Üvegcorpus, i. m. Ljubljana, Ptuj, Wien, Szombathely, Szőny, Győr lelőhelyekről. KeszthelyUjmajorból: Kuzsinszky B., Balaton, i. m. 80 sköv. 106 Benkő A., Üvegcorpus, i. m. 166 sköv. 107 Kuzsinszky B., Balaton, i. m. 85—86. 43
