Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)
2. sz. melléklet A BUDAPESTI M. KIR. ÁLLAMRENDŐRSÉG FŐKAPITÁNYSÁGÁNAK POLITIKAI NYOMOZÓ FŐCSOPORTJA 232/925. pol. res. Méltóságos Főkapitány úr! A „Rote Hilfe" dolgában Budapesten és Wienben e hó negyedikén kezdett nyomozásunkról felsőbb utasításra az előzetes puhatolás ötödik napján mély tisztelettel a következőket jelentjük: A „Rote Hilfe" nemzetközi szervezete kb. 1921 óta áll fenn, de csak Oroszországban viseli magán igazi bélyegét, míg a többi államokban, ahol ily szervezetet létesítettek, ez csak egy szorosan nem zárt, laza, baloldali, egyívású emberek segélyakcziója. Ily jellegű szervezetek találhatók fel Németországban, Lengyelországban, Ausztriában és Bulgáriában, míg Svájcban, Franciaországban, Angliában, Amerikában, Norvégiában és a többi északi államokban szinte csak névleg léteznek. A „Rote Hilfe"-t az oroszok részéről az a meggondolás szülte, hogy egyes államokban az osztályharcz annyira kiéleződött, hogy egyenesen a forradalmak áldozatai ellen irányuló támadásnak minősítendő az a felfogás, hogy egyes forradalmi harczok után történnék nagy arányú gyűjtéssel gondoskodás arról, hogy az áldozatokon, avagy azok hozzátartozóin segítsenek. 1923 végén az oroszok felfogása szerint, ha egy erősen kifejlesztett ily nemzetközi szervezet létezett volna, úgy a segélyezés terhe egyenletesen oszlott volna meg az előbb említett államok között és nem kellett volna ennek a tehernek túlnyomó részét az orosz proletariátusnak viselnie, bár tagadhatatlan, hogy főleg Németország nagyban hozzájárult ezekhez a segélyezésekhez. Németországnak e téren való sikeres működése az oroszok felfogása szerint abban keresendő, hogy Németországban a kommunista sectio ismerte fel az ily irányú tagszervezetek létesítésének szükségességét. Itt legelsősorban egynéhány nagyobbarányú gyűjtési akcziót indítottak, s amikor már megfelelő pénzösszeg állott rendelkezésükre, felállították a „Rote Hilfe" tagszervezeteit, az összes munkásszervezeteket felszólították arra, hogy testületileg csatlakozzanak hozzájuk, és azóta számos szakszervezet, énekkar, tornaegyesület, önképzőkör csatlakozott a „Rote Hilfe"-hez. Nehezebben ment már ez a megalakulás Bulgáriában, ahol a legutolsó időkig a parasztok és munkások szervezkedése elé az államhatalom akadályokat gördített, de megalakult Jugoszláviában is, ahol pedig legutóbbi időkig nehezen lehetett dolgozni, míg Csehszlovákiában a forradalmi munkásság egyik konferenciáján elhatározta, hogy az öszszes üzemekben és bányákban a „Rote Hilfe"-nek bizottságait felállítják és tevékeny propagandát, valamint gyűjtést indítanak. Az összes eddig említett államokban a cél mindenütt egy volt: A fogva levő kommunisták, szocialisták és anarchisták, illetve ezek hozzátartozóinak megsegítése szabadságvesztés büntetésük, avagy előzetes letartóztatásuk ideje alatt. Politikai nyomozó főcsoportunk a múlt év elején észlelte először azt, hogy Magyarországra is érkeznek a „Rote Hilfe"-től pénzküldemények. Már ekkor tudomásunkra jutott az, hogy ebben a segélyezési akcióban nem csak Oroszország, hanem Németország, Anglia és az északi államok vesznek részt abban. Már ekkor tudtuk azt, mert elejétől fogva ez volt a cél, hogy a Magyarországon fogva levő kommunisták szabadon levő családtagjai megfelelő támogatásban részesüljenek. Erről, valamint az alább kifejtendő segélyezési módozatokról, a pénznek Magyarországba való juttatása mikéntjéről több ízben tettünk az elmúlt esztendőben már jelentést, így 1924. szeptember 15-én jelentettük, hogy a szociáldemokrata párt egyik párttitkára, Szilágyi Gyula, aki 1887-ben Kolozsváron született, református vallású, nős, foglalkozására nézve tanító és Pesterzsébeten, Rákóczi-út 76. I. em. 4. alatt lakik, napközben Erzsébet-körút 41. alatt, a szociáldemokrata pártban található, segélyezési műveleteket bonyolít le és készpénzzel támogat oly egyéneket, avagy azok hozzátartozóit, akik a kommunizmus ideje alatt annak érdekében exponálták magukat. Jelentettük, hogy Szilágyi Gyula e tárgyban élénk levelezést folytat, nemcsak a 352
