Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)

vidékkel, hanem Béccsel is. így egy Seiden nevű egyénnel, akiről tudjuk, hogy a kom­munizmus érdekében Csehszlovákiában agitált és ezidőszerint Bécsben tartózkodik, Richard Vogl-lal, aki igazi nevén Madarász Emil, volt m. kir. honvédfőhadnagy, tiszt­képző, Budapesten Böhm Vilmos volt személyes adlátusa és utoljára Wienben Hein­burgerstrasse 12 alatt lakott. Weisz Edével, kinek igazi neve Weisburger Mór és aki a proletárdiktatúra alatt az igazságügyi népbiztosságnál politikai megbízott volt, és Bécsben legutóbb Am Hof lakott. Belgráddal összeköttetésben állott dr. Gelei Dezső újságíróval, volt soproni lakossal, aki ugyancsak politikai megbízott volt az átkos em­lékű igazságügyi népbiztosságnál, s aki a segélyre szorultakat igazolta, továbbá Kal­már — Krech Lipót, vagy Lajossal, aki Salzburgból segített e munkálatokban Szilá­lágyi Gyulának. De összeköttetésben volt a Berlinben élő volt népbiztossal, Vargával, Alpári Gyula volt sajtófőnökkel, aki ott Neue Grollmannstrasse9, vagy 10 szám alatt lakik, Szilágyi Dezsővel, aki Berlinben állandóan változtatta szállóbeli lakását és végül Bécsben Hiroschik János volt népbiztossal, Parisban is voltak összeköttetései és ma is megvannak. így e tárgyban Stumpf József művezetővel levelezett, aki Bécsből ke­rült Parisba, Bölönyi György kommunistával és egy Kertész nevű vasmunkással. Már akkor jelentettük mély tisztelettel, hogy Szilágyi erre a segélyakczióra az anyagi erőket a budapesti szociáldemokrata párt vezetősége útján Bécsből kapja, de kap futárok útján direkt is küldeményeket külföldről, legelsősorban Berlinből. Bécs­ben a szociáldemokrata gyárimunkások körében is gyűjtenek, segélyezési lapokat áru­sítanak, és a bécsi szovjetkereskedelmi delegáció is hozzájárul ezekhez az összegekhez. A most bevezetett puhatolásnak eredményekép jelenthetjük, hogy Szilágyinak ez­irányú ténykedése, az általa kiutalt segélyezés és kapcsolat sokkal kisebbmérvű an­nál, mint amilyen az 1920—21. és 1922. években volt. Ebben az időben az itthoni meg­bízott Hébelt Ede dr. volt, aki a szocialista jogvédelmen kívül kizárólag ezzel foglal­kozott. A segélyeket ezekben az időkben dr. Hébelt Arany János ucca 1. sz. alatti iro­dájában osztotta ki és jelenthetjük, hogy igen hatalmas összegeket. Ekkor különösen sokat kaptak a kommün alatt nagyobb szerepet játszó emberek hozzátartozói. Ebben az irodában Hébeltnek Menczer Béla, ritkábban pedig Martos Flóra és Szántó Imre segédkeztek. Menczel időközben Bécsbe távozott (Schönnbrunn, Schülerheim), Martos Flóra a MOSz. tisztviselőnője. (Eskü-tér.) Szántó Imre pedig Budapesten Rózsa ucca 92. sz. alatt lakik. A Hébelt által kiutalt segélyezések rendszerességében zavart okozott az, hogy Hébelt nagyobb összegek átvételénél ennek nagyobb részét a szociáldemokrata párt titkárságának adta át, és gyakran megtörtént, hogy ezen összegeket onnan csak nagy késedelmekkel tudta visszakapni. Különösen nagy összegeket vettek át akkoriban a nemzetgyűlési választások előtt, ezeket csak több részletben tudták visszaadni. A kölcsönadásnak ez a ténye tudomására jutott a bécsieknek, s ezért Hébelt dr.-tól megvonták a további megbízatást, viszont itthon mandátumot kapott a szocialistáktól, jóllehet ebben az időben még ellenzéki volt. Ebben az időben Bécsben a segélyezéseket még nem a „Rote Hilfe", hanem maga a K. M. P. (Kommunisták Magyarországi Pártja) kezelte a „Proletár" szerkesztőségé­nek Belvederegasse 8. alatti helyiségében, ahol vezető szerepet Vágó Béla és Mánuel Sári játszottak, akiknek Hébelt állandóan és pontosan beszámolt az összegek hova­fordításáról. A kiosztott segélyekről úgy Hébelt, mint Mánuel Sári pontos feljegyzéseket vezet­tek. Ezek a feljegyzések Hébelttől tehát köve telhetők volnának. Állandó megbízott, aki a pénzösszegeket közvetítette, szállította, nem volt. Ezt az időközönként utazgató különböző „elvtársakkal" intézték el. Tudomásunk van róla, hogy több alkalommal hozott pénzt Budapestre Bogdán Béla is, akit később elítéltek és Oroszországba vittek. Ezekre a tényekre szükség esetén tanúkat is megnevezhetnénk, bár nem szívesen adnók ki kezünkből bizalmi embereinket. Visszatérve már most a Szilágyi Gyula tevékenységére a segélyezés mérvének megállapítása, a segélyezendők személyének meghatározása előtt tevékenysége abban állott, hogy a szociáldemokrata bizalmi férfiakat, csoportokat errevonatkozólag meg­hallgatta és azoknak előterjesztése alapján történt a segélyösszegnek a kiutalása. A támogatás mértéke tehát nem volt egyforma. Általánosságban 1 1 / 2 —2—3 dol­lárig kapott a fogva levő kommunista felesége, i / 2 —1 dollárig kaptak a gyermekek havonként. Ezeket a pénzküldeményeket Hébelt után eddig előttünk még ismeretlen ember hozta le Bécsből, aki azonban az akkori idők zavaros viszonyaiban könnyen átcsúsz­hatott a vizsgálaton egy állandóan nála levő hamis katonai igazolvánnyal. 23 Arrabona 353

Next

/
Oldalképek
Tartalom