Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Környei A.: Üldözöttek ellenállása Sopron megyében (1919–21)
kapuin belül is kísérhessék foglyaikat. 106 E tettük nem humanitáson, hanem elvtársi szolidaritáson alapult, hiszen ezen túlmenve másképp is támogatták foglyaikat, szolgálatokat tettek nekik. A fenti idézetben szereplő külföldi lapokat pl., amely lapok már az országba is csempész úton jöttek be, id. Galovics József fegyőrőrmester csempészte be rendszeresen a kőhidai fegyházban őrzött kommunistáknak. 107 A titkos politikai üzenetek bejuttatásának ennél romantikusabb módjai is kialakultak az első hónapokban. A vizsgálati fogságban lévőket sűrűbben lehetett látogatni, legtöbbjük saját ruháját, fehérneműjét használta a fogságban, néhányan saját költségen kosztoltak. Még a kőhidai fegyházba is hetente lehetett csomagot, élelmet és váltóruhát vinni. A csomagokat természetesen alaposan átvizsgálta az őrség, a foglyok és hozzátartozóiknak leleményessége azonban megtalálta a módját a szigorú vizsgálat kijátszásának. így kaphatott írott üzenetet rendszeresen Zsigmond Lajos üres dióhéjba rejtve, és így kaphatott menyasszonyától kenyérbe sütve kést a siralomházban Marton Gunó Vencel, amivel aztán kivégzésének reggelén öngyilkosságot kísérelt meg. 108 így néhány hónap alatt kialakultak azok a konspirációs formák, amelyekkel a börtönlakók kapcsolatot tudtak teremteni a külvilággal. Ugyanakkor a börtönön belüli kapcsolatteremtés is fontos és nehéz volt, hiszen a magánzárkákban őrzött vizsgálati foglyoknak saját védelmük érdekében szükségük volt legalább a bírósági hírekre, és ezeknek közlésére a közös séta stb. alkalmak kevésnek bizonyultak. A frissen börtönbe került „balekok" csakhamar elsajátították a börtönlakók ősi nyelvét. Soós István így ír erről: „Sopronkőhidán a központi fűtés három-négy vascső vön küldte télen a meleget. Igaz, hogy 1919—20— 21 telén egyetlen egyszer sem volt befűtve. Ha a politikai fogoly megfagy, hát megfagy, eggyel kevesebb. A fűtés azonban, sima vascsövek, elsőrangú hangvezető volt. Éjjel a fogoly rátette a fülét a csőre és kopogott. Mindenkinek volt egy jelszava. A folyosón egyvonalban tizenkét-tizenöt cella volt egymás mellett, tökéletesen tudtunk egymással beszélni. Mellettem Horváth Gyula, utána Bacsics Máté, Csitei Jóska, az öreg Huff doktor, a másik oldalon Bors Bandi, egy budapesti tanító, Richly Rezső, aztán Farkas Jenő soproni újságírók, külön-külön egyes cellákban. Akármelyikünk, ha beszélgetni akart valakivel, rátette a fülét a melegítőcsőre és kopogott. Jelentkezett a szomszéd: Te, ezzel és ezzel akarok beszélni. A szomszéd továbbadta, mint a telefon, úgy szólt a cső. Az őrség nem is sejtette ezt az eredeti híradásmódot. Ha jó, vagy akár rossz híreket kaptunk, azonnal tudta az egész vonal, ahonnan már házimunkások útján járt szájról szájra, és így ment tovább folyosóról folyosóra, emeletről emeletre. Ha megjött a bécsi Proletár, az Arbeiter Zeitung, vagy akár a párisi l'Humanité legfrissebb száma, — mert már ennyire megszerveződtünk — a csőtelefon azonnal tovább106 Az első ilyen úton Richly Rezsőt és Méhelyi Kálmánt a fegyház területére behatolva ott is tovább verték a karhatalmisták. Ezután a fegyőrök ezt megakadályozták, a kapuban vették át az őrizeteseket. Büki Ferenc közlése, Büki egyébként a Kommün alatt mint frontszolgálatra alkalmatlan vöröskatona lett fegyőr, és csak 1919 decemberében vált meg az állásától politikai tiltakozásul. 107 Soós István és Büki Ferenc közlése. LFM. Ht. 108 Ifj. Zsigmond Lajos közlése. LFM. Ht., Mártonra: GySmL:!. Főállamügyészség. VII/260/1920. A titkos üzenetközvetítésről többen is megemlékeznek: Bors Pál, Bors András, Soós István, Soós Pál, Kreutz Lászlóné, Skarba Lajos stb. LFM. Ht. Magnó. 329