Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (IV.)
a szakszervezetekbe tömörült vidéki nyomdászok ama döntését, hogy május 28-án (tehát négy nappal a választások előtt!) béremelési követelések miatt sztrájkba léptek. Győrött a helyi polgári sajtó felháborodással vette tudomásul a fejleményeket, nem is szólva a nyomdatulajdonosokról, akik a legélesebb hangon tiltakoztak a váratlan munkabeszüntetés ellen. A Győri Hírlap, mely a szervezett munkások, nyomdászok távolmaradása miatt — ideiglenes bedolgozók segítségével — a választási napokon „Sztrájk Hírlap" címen két oldallal, a következő napokban-hetekben pedig (június 14-ig) még ebben a formában sem tudott megjelenni, május 31-i számában az alábbiakat közölte: „A három év előtt kötött egyezmény 1910 júniusában jár le, nyilvánvaló tehát, hogy a szakszervezet szerződésszegést követett el munkásaival, mikor őket ezen határidő előtt sztrájkra utasította; ezen visszaélés annál súlyosabb beszámítás alá esik, mert látható kihasználása a képviselőválasztás által adott kényszerhelyzetnek. Ezen felháborítóan inkorrekt eljárás megítélését és minősítését a nagyközönségre bízzák a győri nyomdatulajdonosok, akik a kikényszerítő fellépést visszautasították, a munkásokat szerződésszegésükre figyelmeztették, további lépéseikre nézve szolidaritást vállalták, és az egyezmény megsértésére kényszerítő szakszervezet ellen kártérítési igényeiket érvényesítik." 57 A rendészeti szervek és a közigazgatási hatóságok persze szintén megtették a szükséges intézkedéseket a „tarthatatlan helyzet" felszámolása érdekében. Dr. Angyal Armand győri rendőrfőkapitány kiadta a rendelkezéseket a „Lövölde" kerthelyiségében létesített sztrájktanya feloszlatására, és egyben értesítette a nyomdászok képviselőit, Németh Kálmán és Wunder József munkásokat, hogy a végzés azonnali végrehajtásának szándékos halogatása esetén karhatalmi erők segítségét fogja igénybe venni. Ugyancsak figyelmeztette a sztrájkolókat, hogy a dolgozni akaró munkások „terrorizálásától" tartózkodjanak, mert minden ilyen cselekményt a legszigorúbban megtorol. — A bérharc azonban ennek ellenére is folytatódott egészen június közepéig, amíg a kölcsönös tárgyalások eredményeképpen a fővárosban meg nem kötötték az új árszabályegyezséget. Ennek feltételeit persze a győri nyomdatulajdonosoknák is el kellett fogadniuk. A helyi munkáslap a sztrájk megszűntével a következőket írta olvasóinak: „A vidéki nyomdász-sztrájk s így a győri is, miután a főnökök teljes egészében teljesítették a munkások követeléseit (június 13-án) hétfőn d. e. megszűnt. Miután most már béke van, csak annak a szerény véleményünknek adunk kifejezést, hogy ennek a kéthetes nyomdász-sztrájknak, hogyha a főnökök nem ülnek fel az egyes vidéki uszítóknak, nem is kellett volna bekövetkeznie és kölcsönös megértéssel, méltánylással el lehetett volna békésen is intézni az egész dolgot." 58 Az országgyűlési képviselőválasztások közben lebonyolódtak és a Tisza István vezette Nemzeti Munkapárt teljes győzelmével végződtek. Miután a koalíció négyéves uralma alatt nem valósította meg az új választójogi reformot, a KhuenHéderváry-kormánynak a régi, bevált, korrupciós módszerek alkalmazásával sikerült olyan helyzetet teremtenie, amely nemcsak a magyar uralkodó osztályok 57 GYH (1910) máj. 31-i sz. 58 Na (1910) 23. sz. 295
