Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Lengyel A.: Beiträge zu der Geschichte der Győrer Arbeiterbewegungen

irányító szerepét erősítette meg, hanem a várható nemzetközi konfliktusok elleni felkészülések, elsősorban természetesen a fegyverkezések meggyorsítására is megfelelő anyagi feltételeket és lehetőségeket biztosított. * * * 1908 tavaszától kezdve az SZDP reformista tagjai a pártot ténylegesen irányító Garami-csoport erőfeszítéseivel szemben arra törekedtek, hogy az ipari és mezőgazdasági proletariátus harci elszántságát fékezzék, és a mozgalmi tevékenység súlypontját a választójogi reform megvalósítására korlátozzák. Részben ezzel magyarázható, hogy a tárgyalt időszak folyamán (1908. március 15-től 1910. június 15-ig) Győrött is inkább az általános titkos választójogot követelő népgyűlések és tüntető felvonulások követték egymást, bár a rossz munkakörülmények és a rendkívül alacsony bérezések miatt elfojtott indulatok időnként kisebb-nagyobb sztrájkokat is kirobbantottak. Az említett periódus közepe táján bizonyos fokú lanyhulás következett be a mozgalmi tevékenység területén, amiben nem csekély szerepet játszott a kormány hajthatatlansága, üldözése és a növekvő munkanélküliség, amely az újabb gazdasági válsághullámnak volt a következménye. Az 1910-es esztendő nyarán bekövetkezett kéthetes nyomdászsztrájk azonban arról tanúskodott, hogy a szervezett munkásság mozgalmi aktivitását, harci elszántságát a Tisza István vezette Nemzeti Munkapárt választási győzelme és változatlan reakciós politikája sem tudta tartósan lelohasztani. Lengyel Alfréd BEITRÄGE ZU DER GESCHICHTE DER GYÖRER ARBEITERBEWEGUNGEN (IV) Die Győrer organisierten Arbeiter bewiesen im Frühling 1908 unveränderte Entschlossenheit zur konsequenten Fortsetzung der Widerstandsbewegungen. Es beweist sich auch in der Tatsache, daß die Jahreswende des ungarischen Freiheitskampfes in Győr gesondert gefeiert wurde. Wenn die Zahl der Streike und Lohnbewegungen in der geprüften Zeit (bis zur Mitte 1910) doch weniger geworden ist, soll man darauf eine Erklärung in der Führung der Sozialdemokratischen Partei suchen. Die Reformisten in der Parteileitung wollten nämlich die steigernde Aktivität des Industrie- und Agrarproletariats bremsen, so den Schwerpunkt des Bewegungskampfes beschränkten sie nur auf die gesetzliche Regelung des allgemeinen geheimen Wahlrechtes. Das Sekretariat der Győrer Sozialdemokratischen Partei erhielt zur Zeit die nötigen Anweisungen, laut derer solle es im Rahmen seiner Agitationstätigkeit in erster Linie die Wahlrechtssammlungen und die damit verbundenen Demonstrationszügen betreiben. In der zweiten Hälfte des Jahres 1908 haben die unter verschiedenen Fachvereinen und Gewerkschaften gescharten Arbeiter in achtzehn Fällen größere Sammlungen gehalten. Die unrechtlichen Belohnungen und die unmenschlichen Arbeitsbedingungen verstärkten nur die verbissenen Gesinnungen so, daß — trotz der erwehnten Tendenzen der zentralen Führung — kürzere-längere Arbeitseinstellungen neben den Versammlungen doch vorkamen. Am Ende März z. B. traten die Schneider und Kleingewerbetreibenden in Streik wegen der niedrigen Löhne, einige Wochen später folgten sie die Ledergalanteriearbeiter. Wir sollen aber das Zeichen der politischen Entschlossenheit auch darin wahrnehmen, daß etwa fünftausend Menschen auf der Demonstration am ersten Mai teilnahmen. Die ortliche Arbeiterpresse, die vom 1. August 1908 an, beinahe ein Jahre lang unter dem Titel: „Győri Munkás Űjság" (Győrer Arbeiterzeitung) als die offizielle 296