Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (IV.)
Nagyobb sikerrel végződött a könyvkötőmunkások sztrájkja, miután kétheti kitartó bérharc után valamennyien megkapták a kétkoronás béremelést. Ezzel azonban korántsem szűnt meg a gyűlési sorozat, sőt éppen a hónap második felében számos alkalommal tárgyalták meg a munkásság egyes szakmai csoportjai az őket leginkább érdeklő politikai és gazdasági problémákat. 23 Szeptember 19-én Andorka Sándor és társai győri kereskedelmi alkalmazottak a Gaál-féle vendéglőben — 46 főnyi hallgatóság jelenlétében — a munkásság gazdasági és politikai helyzetét, az általános választójog és a koalíció kérdéseit beszélték meg. Két nappal később Jelus János és társai vas- és fémmunkások a Csanek-féle vendéglőben gyűltek össze (kb. 100-an), hogy meghallgassák ugyanezekkel a napirendi pontokkal kapcsolatos előadásokat és megvitassák a további teendőket. — Hasonló arányú és tárgyú rendezvények, munkásgyűlések zajlottak le szeptember 24-én és 25-én is a Pittner, Gaál és Spitzer-féle vendéglőkben, ahol Weisz Dezső, Andorka Sándor, illetve Varga Aladár irányító és szervező munkája nyomán élénk viták és felszólalások hangzottak el a tartalmas előadásokkal kapcsolatban. 24 A hónap legfontosabb mozgalmi eseményére azonban szeptember 27-én került sor, ez alkalommal ugyanis az SZDP helyi vezetőségének kezdeményezésére tiltakozó népgyűlést tartott a szervezett győri munkásság. A jó szervezés eredményeként a népgyűlés megkezdésekor már kb. 5000 ember szorongott (a rendőrségi jelentés szerint csak 2000-en) a nagy kiterjedésű Gabona-vásártéren. Napirenden az általános titkos választójog és a kormány magatartása szerepelt. Az elnöki megnyitó után Tatay Gyula vette át a szót, aki nagy vonásokban vázolta a plurális választói jog népellenes voltát, hátrányait, és erősen bírálta a koalíciós kormány szemfényvesztő politikáját. A napirend második szónoka Barsi József volt, aki statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a kormány politikája miatt az ipar és kereskedelem csak vegetál, a lakosság túlnyomó része pedig nehéz munkája ellenére is csak tengeti életét. Az összegyűlt hatalmas tömeg a gyűlés végén határozati javaslatot is elfogadott, amely az alábbiakat tartalmazta: „Az 1908. szeptember 27-én Győrött megtartott nyilvános népgyűlés a legnagyobb mértékben helyesli a magyarországi szociáldemokrata párt vezetőségének ama elhatározását, hogy a mai napon Bécsben, a magyarországi választóreform kérdésében ülésező birodalmi értekezletre képviselőit elküldte. — A népgyűlés az osztrák birodalmi értekezlet résztvevőit, mint akik a nemzetközi szolidaritás ily szép tanújelét adják, a maga részéről is táviratban üdvözli, egyben kifejezi ama reménységét, hogy ausztriai elvtársainknak az értekezleten hozandó határozatai a magyarországi proletariátus nagy és nehéz küzdelmének előnyére fognak válni, mert nem tekinthető jelentéktelennek az a körülmény, hogy a monarchia 29 milliónyi lakost számláló egyik államának népe veszélyeztetve látja saját jogát is addig, amíg Magyarországon az általános, egyenlő, titkos választójog törvénnyé nem vált. •— Kijelenti végül a népgyűlés, hogy eddigi állásfoglalásához híven harcolni kíván a munkásság rendelkezésére álló legvégső eszközök igénybevételével a koalíciós kormány ama tervei ellen, amelyeket ez a választójog gyalázatos meghamisítására és elértéktelenítésére eszelt ki." 25 A nagyszabású népgyűlés berekesztése után a tömeg egy része tüntető me23 Uo., 6—8. sz. 24 GySmLrl Győr sz. kir. város tanácsának iratai. 500/1909. 25 GYMŰ (1908) 10. sz. 281
