Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (IV.)

nak a körében kell keresnie, amelyeknek alapvető érdeke az önkényuralom fel­számolása. Ez osztályok között pedig legelső szövetségesének a dolgozó paraszt­ságot kell tekintenie." 2 A plurális választójog tervezete ellen kibocsátott központi körlevélben is arra hívta fel a párt — többek közt — a győri titkárságot, hogy az általános választói jogért a legerélyesebb küzdelmet folytassa. Tartson gyakran gyűlése­ket ezzel a napirendi ponttal, és a gyűlések után szervezzen tüntetéseket, ame­lyeknek kellő előkészítéséről és végrehajtásáról a helyi pártszervezet két bi­zalmi emberének kell gondoskodnia. 3 A felhívás gyakorlati kivitelezése terén nem is történtek mulasztások, hiszen a győri üzemek fizikai dolgozói (beleértve a megyeszékhelyre bejáró munkások százait is) az esztendő második felében 18 alkalommal tartották gyűléseket. A megadott fő téma mellett azonban ilykép­pen a háttérbe szorultak olyan fontos célkitűzések és feladatok, mint az egyesü­lési és gyülekezési jog elismertetése, a sajtószabadság biztosítása, a pártszerve­zeti keretek további kiépítése, a munkás-paraszt szövetség elmélyítése, vagy a különböző nemzetiségekhez tartozó munkásokkal való szorosabb együttműködés megteremtése. 4 A méltánytalan bérezések, a tarthatatlan munkakörülmények azonban az említett politikai lefékezési törekvések ellenére is nemegyszer tápot adtak az el­fojtott indulatok felszabadulására. Így történt ez Győrött március 30-án is, ami­kor a helyi szabómunkások és kisiparosok bérmozgalmat indítottak munkaadóik­kal szemben. Először memorandumot nyújtottak be a győri ipartestülethez, s mihelyt arról értesültek, hogy beadványukat figyelembe sem akarják venni, sztrájkba léptek. A szociáldemokrata győri munkásság hetilapja, a Népakarat a jogos munkabeszüntetéssel kapcsolatban az alábbiakat írta: „Ha nem helyezkednek a munkáltató urak a méltányosság álláspontjára, úgy rövid időn belül látni fogják csökönyösségüknek káros következményeit. Ma, amikor a bírók, ügyvédek, orvosok, tanárok, tisztviselők és írók szervez­kednek és jobb helyzetet igyekeznek maguknak teremteni, akkor el kell is­merni mindenkinek azt, hogy a szabómunkások szervezkedése kétszeresen jogos és indokolt, mert ők az esztendőnek csak 7 hónapjában dolgoznak, és ezen hét hónap alatt kell nekik megkeresni azt, amiből egész éven át élhetnek. A han­gulat a sztrájkolok közt egyébként kitűnő s mint értesülünk, ha a sztrájk rövid időn belül nem érne véget, országos mozgalmat indítanak a győri szabómunká­sok a saját maguk érdekében és a közös műhely felállítására nézve is." 5 A helyzet ugyanis az volt, hogy Győr ebben az időszakban országos viszony­latban is a legdrágább városok közé tartozott. Nem véletlen, hogy Győr város tanácsa a pénzügyi bizottság előterjesztése alapján éppen ekkor szavazott meg külön drágasági pótlékot a „kisebb" városi alkalmazottak (a hivatalszolgák, út­kaparók, napszámosok stb.) részére, azzal az indokolással, hogy „a fokozódó drágaság folytán előállott megélhetési nehézségek" ezt szükségessé teszik. 6 A lakás- és élelmiszeruzsora elleni harc kérdéseivel egyébként az SZDP XV. pártkongresszusa is behatóan foglalkozott, amelynek megtartására 1908. áp­2 Mód A., 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. Bp. 1954. 430—431. 3 MMTVD 4. k. 1. rész. (,1907—1914.) Bp. 1966. 51. 4 Pölöskei F., A koalíció felbomlása és a Nemzeti Munkapárt megalakulása. Bp. 1963. 59. 5 Na (1908) 14. sz. 6 GySmL:l Győr sz. kir. város közgyűlési jegyzőkönyvei. 1908. 539. sz. 274

Next

/
Oldalképek
Tartalom