Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Váray L.: Koldulás – kuldusénekek Mecséren

Nyári Pál, Gazdag Ferenc, Kelemen János, Asztalos Mihály, Papp János (ka­nász), Steiner Ágnes, Fekete Mihály voltak. Az említett partlakásokon kívül csak a századfordulótól volt szegényház, így a tehetetlenebb]'e házaknál pajtában, istállóban húzta meg magát. Ezt a szegény­házat a falu adta össze. Öreg, szalmafedeles, téglakéményes, vert sárfalú, földes padlójú ház volt. 1. ábra Természetesen nemcsak a leszegényedők lettek koldussá, hanem itt is, mint minden faluban, ide tartoztak a beszélni nem tudók, a fogyatékosok. A mecséri koldulást 1900-tól sikerült nyomon követni adatközlőim: Bognár Gáborné (Lappints Anna) 1892; Bogár Ferencné (Schmauzer Teréz) 1896; Bogár Ferenc 1898; Gazdag Jánosné (Takáts Teréz) 1900; Schönher József né (— Janka) 1897; Németh Ferenc, 1904; Füsi Rudolf, 1907; Horváth Béla, 1911 — adatai alapján. összesen 17 koldus nevére emlékeztek: Asztalos Balázs, bakter Róza, Bojnár Róza, Fekete József, Gazdag Miska, Gazdag Istvánné, Kollár Gyurka, Meizer János, Papp Károly, Papp Jancsi (kanász), Prigli Jóska, Prigli János, Prigli Kata, Prigli Marci, Rujder Gyurka, Rozomi Polla, Steiner (csúfnevén: Plosszer) Ágnes. A szegényházban tavasszal és ősszel meszelték ki a helyüket. A falu állított oda napszámost. Alsóneműt vettek nekik, fölsőt a házaknál adtak: ami, akiről le­maradt. Volt a faluban kinevezett gyám, aki figyelt rájuk (legutoljára Füsi Ru­dolf) : „ ... tehetetlenek voltak, magukra nem adtak, aztán megtetvesedtek, be­bolhálódtak. Aztán úgy márciusban, hogy jobb idők lettek, megfürösztötték őket. A Nyári Pálék kemencéjében megdöglöttek a ruháikból a f írgek." Koldusbírójuk csak a régi koldusoknak volt Mecséren, e században már 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom