Arrabona - Múzeumi közlemények 15. (Győr, 1973)

Timaffy L.: Győri fémművesek

GYŐRI FÉMMŰVESEK Győrött híresek voltak régen a fémműves mesterek: ötvösök, arany-, réz- és bronzművesek. A püspöki székhelyen az egyházi felszerelések készítése, javítása adta megélhetésük alapját, de hírnevük túlnőtt a megye keretein, egész Dunántúlról kaptak megrendeléseket. Az utolsó élő győri mestertől gyűjtöttem össze a régi művesség hagyományait, s most így emlékezem meg róluk, csatlakozva az Arrabonában eddig megjelent régi mesterségekről szóló tanulmányokhoz. A legrégibb dokumentumokat Bedi Vincének a győri ipar történetéről szóló tanulmánysorozatában találjuk.

1 A XVI. században még együtt szerepelnek a rézöntők, ólomöntők, kolompárok, ónművesek és bádogosok. 1525-ből való az első írott adatunk a Káptalan számadáskönyvében egy János nevű győri rézművesmesterről, aki a réz gyertyatartók fényezését, „politúráját" végezte el. Az 1691. évi adólajstrom egy győri rézművest említ, aki háza után 75 dénár adót fizetett. 1696-ban Fischer Keresztély német rézműves telepedett le a városban, 1703-ban pedig Keszte János rézműves szerepel a háztulajdonosok listáján. 1771—72-ben már négy aranyművesmester dolgozott itt hat legénnyel, valamint két rézművesmester négy legénnyel.

2 A mesterség virágzása a múlt század első felében is tartott, mert három arany-, két réz- és bronzművesmestert említenek az adókönyvek.

3 A század végén már csak két mesterről tudunk, míg a századforduló után csupán a ma élő utolsó mester műhelye volt meg a karmeliták épületében az államosításig. A régi mesterek céhes keretben dolgoztak. Az ötvösök, rézöntők már a XIV —

XV. században híresek voltak Magyarországon, főképp Mátyás király udvarában és Erdélyben. Az első céhszabályzatuk 1473-ból való, s ennek mintájára készültek a későbbiek is.

4 A győri mesterek közös céhben voltak a komáromi, érsekújvári, esztergomi réz- és aranyművesekkel, s együttesen választott céhmester irányította munkájukat. Meglévő szabályzatukat 1603-ban a pestiektől vették át, és 24 articulusból állt.

5 Ezt Mária Terézia 1761-ben újból megerősítette.

6 1768-tól a német mesterek külön céhet alakítottak, első céhmesterük 1 Bedi V., Adalékok a győri ipar történetéhez. Győri Szemle 1941, 111. 2 GySmL:l, Protokollum IV A 1056/10. 3 Uo., A/III 204. 4 Szádeczky L., Iparfejlődés és céhek története Magyarországon. Bp. 1913 I. 45. 5 Kőszeghy E., Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig Bp 1936, 120—127. 6 Bedi V., i. m. 114. 15* 227