Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Környei A.: A dunántúli Polgárszövetség 1919-ben
szerre agilitása is rendkívüli mértékben megnőtt. Tóbi József tanár „elveszett" az oktatás számára, maradt csak az ellenforradalmi „vezér", agitátor. Többet nem tanított a soproni felsőkereskedelmi iskolában, december 1-től állandóan szabadságon volt, majd a szabadság megvonása után is kerülte a munkát, agitációs utakra járt, politizált. 8 Először Márkus dr.-ral társulva a Kisalföld városaiban községeiben próbálták a közalkalmazottakat a soproniakhoz hasonló állásfoglalásra bírni. Január közepén Csornán, Győrben, Kapuváron, Csepregen járt Tóbi és Márkus, mint a Köztisztviselők és Altisztek Országos Kamarája (KAOK) dunántúli szervezői. Feladatuk az volt, hogy megakadályozzák a közalkalmazottak belépését a sokkal progresszívabb (szociáldemokrata) Közalkalmazottak Országos Szövetségébe. Ez sikerült is nekik. Tóbi január 5-én járt Csornán és jó taktikusként a tekintélyes dr. Mészáros Imre tiszteletbeli főszolgabírót bízta meg a helyi szervezkedés megindításával. A csornai közalkalmazottak ekkor összehívott gyűlésén maga Tóbi is felhívta az egybegyűlteket a KAOK pártolására. Az így beharangozott szervezés eredménye aztán az lett, hogy a csornai járás közalkalmazottai a tekintélyes vezetők tanácsára valóban a KAOK-hoz csatlakoztak, és a soproni központi tanácsba valamennyi munkahelyről vezető beosztású, jobboldali tisztviselőt küldtek. Borsits Sándor farádi jegyző, Vadász Bánk csornai főjegyző, Sándor Béla járásbíró, Hőgyészy Béla főszolgabíró, Kéry István adóhivatali tiszt és Ehrenwerth Hugó csornai igazgatótanító lett a csornai járás küldötte a soproni megyei közalkalmazott-tanácsban. A két utóbbi kivételével valamennyien vezetői lettek a későbbi, júniusi csornai ellenforradalomnak. 9 A szervezkedés azonban nem ment mindenhol simán, a munkásság figyelemmel kísérte a jobboldali jelenségeket, és igyekezett a szervezet kiépítését meggátolni. 1919. február 3-án a győri közalkalmazottak gyűlésén Bécsi László is jelen volt, és hozzászólásával sikerült annyit elérnie, hogy az ülés nem fogadta el Tóbi és Márkus előterjesztését, határozathozatal nélkül oszlott el. 10 A KAOK győri szervezkedését egyébként dr. Valló István városi tanácsos vezette. A zalaegerszegi tanács a soproni közalkalmazott j tanácshoz, Tóbihoz fordul felvilágosításért, melyben a KAOK és a Közalkalmazottak Országos Szövetsége viszonyát kéri tisztázni. A zalaegerszegiek leveléből kitűnik, hogy az ottani közalkalmazottak inkább a második, a baloldalibb szervezettel szimpatizáltak, kitűnik másrészt az is, hogy a Dunántúl nagy részének közalkalmazottai a soproni csoporthoz igazították állásfoglalásukat. 11 Sopronban február 1-én a városi és megyei szakszervezetek össztaggyűlést tartottak 1500 résztvevővel, és ezen megbélyegezték a Tóbi-féle keresztényszocialista „aknamunkát". Elhatározták a közalkalmazottak, különösen a postások beszervezését a szocialista szakszervezeti mozgalomba. 12 A Munkástanács éles 8 1919. január végéig volt meghosszabbításokkal szabadságon. Uo. 786., 800., 821., 838/1918., 64/1919. 9 Dunántúli Hírlap (1919) febr. 4., január 30. — Sopronvármegye (1919) jan. 8., febr. 14. — Fővárosi Levéltár. Bp. kir. ügyészség iratai. Sajtó. IV. 5/32. 1919. — Soproni és Sopron megyei fejek. — Röttig-féle Sopron megyei naptár és címtár. 1917. — L. Környei A., A csornai ellenforradalom ... i. h. 10 Dunántúli Hírlap (1919) jan. 30., febr. 14. — Sopronvármegye (1919) febr. 14. 11 FL. i. h. — A levél a soproni közalkalmazottak tanácsa megszólítást alkalmazza, de a borítékon Tóbi neve és címe szerepel (Sopron, Paprét 24.). — Ugyanakkor a pápai, nagykanizsai és kaposvári közalkalmazottak levélben figyelmeztetik Tóbit, hogy ne bontsa meg a közalkalmazottak egységét. L. Somogyi Hírlap (1919) febr. 14. 12 Munkástanács (1919) febr. 2. — A közalkalmazottak legnagyobb csoportját Sopronban a postások alkották. 422
