Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Környei A.: A dunántúli Polgárszövetség 1919-ben
lyes politikus nyomására a zömmel kisemberekből (és tegyük hozzá, addig szervezetlen kisemberekből) álló társaság az ő álláspontjukat fogadta el. Márkus és Tóbi törekvése arra irányult, hogy a közalkalmazottakat visszatartsák a szociáldemokráciától, és keresztény szellemben „politikamentes" szövetségbe a „tisztviselő és altiszti kamarába" tömörítse őket. Sopronban időlegesen ez sikerült is nekik. A két ügybuzgó férfiú azonban messzebbre tekintett. Távolabbi környék közalkalmazottai t igyekeztek saját táborukba, az ellenforradalom táborába beszervezni. A város munkássága, a szociáldemokrata párt és a munkástanács alakulásától figyelemmel kísérte az ellenforradalmi csoportot és helyesen értékelte lapjában a Munkástanácsban. így ír a lap Tóbiról és társairól: „Tóbi tanár szóra emelkedik és beszámol a közalkalmazottak tanácsi kebelén belül eddig előfordult eseményekről. Beszél, beszél, végeláthatatlan szóbőséggel, a legszürkébb frázisok végeláthatatlan papiroskarikáit fűzi megtörhetetlen ambícióval hosszú láncba, csupa smonca és smonca véges-végig, amit még tizenöt éves diáknak sem szabadna csalhatatlan maszlagként beadni. Nézem ezt a szőke kis strébert — vajon mivé fogják kinevezni! — nézem a sötét hajú, hatalmas férfisereget, amely hallgatja. Vagy harminc kitűnő koponyát látok, csupa értelem és energia mindegyik, és ezek tűrik, hogy Tóbi József tanár vezesse őket a szégyenletes koplalás hídján át a tisztességes megélhetés útjára! Csak egy dolog ingerel engem, szeretnék jelen lenni Pesten abban a magasztos órában, amelyben a szőke kis Tóbi hat centiméteres sarkára áll a miniszter előtt és megvédi a soproni közalkalmazottak érdekeit. . . Márkus Ferenc dr. járásbíró vele szemben a megtörhetetlen férfiakarat típusa. Ö nagyon haragszik a szociáldemokratákra vagy a cucilistákra, ahogy egész bizonyosan meghitt óráiban nevezi őket, de nem mutatja haragját. Egyetlen célja, megakadályozni, hogy a közalkalmazottak testületileg belépjenek akár a polgári radikális, akár a szociáldemokrata pártba. Ezt a célját el is éri. Mint egy ellentmondást nem tűrő tabu ül az elnöki magaslaton és gyakorolja a szuggesztív diktatúra bírói méltóságát. És lenn áhítattal hallgatja a kopott hivatalnok kabát alatt lapuló elkábított önérzet. Osztályharc alapján szervezkednünk — így beszél a bíró úr modernül, az idők szelleméhez méltóan — de semmiféle politikai pártba, főként a szociáldemokrata pártba nem lépünk be. És az egész tábor helyesel. És ez a tábor ott lesz a szociáldemokrata pártban, amikor kormányon lesznek a szociáldemokraták .. ." ü Hogy az idézet első részében feltett kérdésre válaszoljunk: Tóbit egyelőre semmivé sem nevezték ki, de a soproni közalkalmazottak küldöttül választották a budapesti közalkalmazott-tanácskozásra. 7 Ezzel Tóbi funkcióhoz jutott, és egylyével történt. L. : Thurner önigazoló beszéde a törvényhatósági bizottság előtt. GySmL:2. Városi közgyűlési jegyzőkönyvek. 1919. IX. 27. — Sopronvármegye (1918) nov. 8. — Tóbiról az itt elmondottakon kívül mindössze annyit tudunk, hogy várdaróci születésű, 1918-ban 30 éves és azt, hogy az események előtt két évvel már megfordult Kaposvárott. 6 Soproni közalkalmazottak tanácsa Tóbi és Márkus égisze alatt. Munkástanács (1918) dec. 8. A cikk írója Bors László. Azért idéztük hosszabban, hogy történetünk hőseinek emberi alakját is bemutathassuk. Bors jósnak bizonyult az idézett utolsó mondatban, s ő a közalkalmazottak szocialistaságát később is értékén mérte. — Kitűnően karikírozza Bors László, Tóbi és Márkus szereplését abban a cikkében, amelyben leírja a kőhidai fegyencek beszervezését a keresztényszocialista szervezetbe: Keresztényszociális fegyencek. Soproni Tükör (1919) febr. 23. 7 December 3-án kér 3—4 napra szabadságot igazgatójától, hogy az említett értekezleten részt vehessen. GySmL:2. A felsőker. isk. iktatója 786/1918. 421