Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez (3.)

korlátolt, analfabéta munkást. A szervezett szocialista munkásságnak tehát a legelső és legfőbb feladata a tudomány és egyéb szellemi ismeretek terjesztése. Tanulni és tanítani, ez lebegjen minden öntudatos szocialista szeme előtt!"

43 Az esztendő utolsó napjaiban még két, említést érdemlő esemény történt. December 26-án a szociáldemokrata párt helyi szervezete Szívós Pál elnökletével egész napos értekezletet tartott a Nádor szállóban. A napirendi pontok az alábbiak voltak: a pártvezetőség és a vidéki küldöttek jelentései, szervezkedés és sajtó, az új pártvtízetőség megválasztása. (A rendőrségi jelentés szerint az értekezleten kb. 80-an vettek részt.) — Három nappal később Halász Jenő titkár szervezési munkája nyomán a győri magántisztviselők tartottak gyűlést a kereskedelmi alkalmazottak helyiségében. Az összejövetelen a megjelentek a helyzetükkel és érdekvédelmi feladataikkal összefüggő kérdéseket vitatták meg. — Rendzavarás egyik alkalommal sem történt.

44 Az 1908. év első felének mozgalmi tevékenységéről szóló hivatalos összefoglaló rendőrhatósági jelentés sajnos nem áll rendelkezésre.

43 Az 1908. év első felében nagyobb megmozdulásra január 20-án került sor, amikor a Szociáldemokrata Párt központi vezetőségének felhívására a fővárosban és vidéken egyaránt tiltakozó gyűléseket tartott a párt a plurális (többségi) választójog tervbe vett bevezetésével kapcsolatban.

46 Győrött a Nádor szálló zsúfolásig megtelt emeleti nagytermében, először Szívós Pál üdvözölte a megjelenteket, majd Skultéty Imre, a gyűlés elnöke ismertette a napirend fontosságát és azt a gigászi küzdelmet, melyet a jogfosztott millióknak — az általános titkos választójog kivívása érdekében — változatlan erővel tovább kell folytatniuk. Utána Tatai Gyula beszédében rávilágított a reakciós javaslat lényegére, mellyel a kormány ki akarja játszani azokat a tömegeket, amelyek elnyomottságuk miatt évtizedek óta harcolnak legalapvetőbb emberi jogaiknak elismertetése érdekében. „Olyan választói jogot kell a népnek adni — mondotta Tatai Gyula —, amilyent a nagy nemzeti hősök ígértek, olyant, amilyent a nép kér és követel!" A nagy hatású beszéd elhangzása után még Andorka Sándor városi díjnok szólt a napirendhez, majd Skultéty Imre előterjesztette a politikai tömegsztrájkra vonatkozó határozati javaslatot. A jelenlevő tömeg egyhangúan és kitörő lelkesedéssel fogadta el a bejelentést, és a munkásinduló hangjai mellett oszlott szét, a legkisebb rendzavarást is kerülve.

47 A tiltakozó népgyűlések különben országszerte hasonló értelmű határozatokat hoztak. Jellemző, hogy pl. a budapesti szlovák munkások is a következő javaslatot fogadták el: „A gyűlés felhívja a Szociáldemokrata Párt vezetőségét, 43 Na (1907) 50. sz. 44 GySmL:l Győr sz. kir. város tanácsának iratai. IX. 385/b—1906. 45 A helyi események regisztrálásánál kizárólag a Népakarat tudósításaira lehet támaszkodni. A helyzetalakulások vázolása és jellemzése szempontjából persze ez a körülmény korántsem jelent negatívumot, hiszen ezek a rendőrségi felterjesztések igen egyoldalúan és hézagosan tájékoztatták a felsőbb fórumokat a munkásosztály magatartásáról és aktivitásának, szervezkedési munkájának arányairól. Csupán öszszehasonlítási lehetőségre nem nyílik így alkalom az első félévet illetően. Ez a módszertani eljárás ugyanis annyiból érdekes, hogy fényt vet a rendészeti szervek kendőzési kísérleteire, a való tényeket sok esetben bagatellizálni akaró mesterkedéseire. 46 A javaslat lényege abban állott, hogy az uralkodó osztályok választóinak szavazata az alsóbb társadalmi rétegek választói voksának többszörösével érjen fel. 47 Na (1908) 4. sz. 414