Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában

különben olyannyira rokon Nagyvárad. A magyarázatot e vonatkozásban is, úgy véljük, Budapest és Bécs közelsége adja meg: Nagyvárad, Erdély és Magyarország határán végig megmarad elsősorban kereskedővárosnak, az ezzel járó sokoldalú tájékozódásnak, bizonyos műveltségi szinten már a kulturális érdeklődésre is átcsapó igényével (ugyanakkor Budapesttől és még inkább Bécstől elég jelentős távolságban van ahhoz, hogy ilyen irányú igényeinek kielégítésére érdemes legyen helyi kulturális életet kiépítenie). Győrben az egyaránt könynyen elérhető Budapest, Bécs és Pozsony közelségében ez az igény kevésbé volt sürgető még akkor is, ha az akkori polgár mozgékonyságát nem hasonlíthatjuk a maiéhoz. S persze ilyen összehasonlítás mellett sem felejthető el, hogy a századfordulónak az irodalomtörténetben a Holnap szerzői által jellemzett néhány évétől eltekintve Várad szellemi életének képe sem igen lehetett eltérő Győrétől, ha az e nagy évekre visszaemlékező kortársak vagy a kort az ő szemükön át látó mai irodalomtörténészek másmilyennek ábrázolják is. Mindenesetre kétségtelen, hogy korunk Győrének képét, utcáinak hangulatát az egyetlen onnan indult, jelentősebb írónak, Erdős Renée-nek egyes művein (főleg az Űj sarj-on), valamint Harsányi Lajosnak, a katolikus papi költőnek néhány novelláján kívül már egyetlen, valóban ott és akkor fogantatott irodalmi rangú alkotás sem őrizte meg számunkra: a látványt, melyet korszakunk történetének indításaképpen bemutatni igyekeztünk, még korszakunk végén, változásaival, módosulásaival együtt sem tükrözi más, mint néhány halvány fénykép, és a megelevenítésüket segítő útikönyv vagy térkép.

29 Kulturális életének tényezői közül, ha egyik-másik: az irodalom és a képzőművészet ilyen módon — talán a gazdaságának helyét korszakunkon végig lázasan kereső, és megtalálva azt roppant szívóssággal meg is szilárdító város társadalmának nyugtalan, láthatóan hajszolt, egészében gazdasági életére központosító pszichikumából következőleg — hiányzik is mindaz, amit a fentiekben elmondottunk, jól mutatja: a kulturális élet intézményes alapjainak kifejlesztését tekintve Győr már semmivel sem marad el Magyarország többi városa mögött. Sőt: közművelődési és közoktatásügyi célokra 1908-ban biztosított segélyeinek és hozzájárulásainak összegét (134 ezer koronát) tekintve Magyarországnak (Budapestet nem számítva) hetedik városa, ebből a nem községi iskolák felállításához az 1899. és 1908. közötti évtizedben nyújtott segítségének mértékét tekintve a tizedik. Különösen jellemző, hogy az ebből a polgári iskolákra, a munkás, a kisember társadalmi emelkedésének e fontos tényezőjére adott támogatás nagyságát tekintve Győr (Budapestet nem számítva) a harmadik helyen áll a magyar városok sorában, bizonyítékaként annak, hogy polgárai, ha kimagasló alkotóművészeket vagy írókat felnevelni és főleg megtartani nem tudtak is, a tömegműveltség mindennél lényegesebb bázisainak megteremtésére nem csekély gondot fordítottak. Mindenesetre, ha igen közvetve is, de szerepet játszva ezzel a Győrből a hazai gazdasági élet, a kultúra és a tudomány sodrába bekapcsolódva eltávozott nem egy jeles tudós, kimagasló szakember vagy egyszerűen csupán művelt ember Győr általános műveltségének jó hírét is öregbítő kiformálásában. Vörös Károly 29 Győr visszatükröződése az irodalomban : Lám F., Győr a magyar novella- és regényirodalomban GySz 1942. 71—91., 106—121., 170—180. 1.; Győr kulturális kiadásai 1903-ban HÉ 1906:12. sz. (pm. jel.); helye e szempontból a magyar városok között: MVStÉ 140. sz. t. 387