Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában
személye. Barsi József 1898 táján kerül Győrbe, mint szabómunkás; később az MSZDP helyi vezetőségének lesz egyik tagja, aki sok sajtóperen és a balról (bár nem mindig joggal) bírált budapesti pártvezetéssel való sok keserű küzdelem után 1918 végén elborult elmével hal meg egy győri kórházi ágyon. A lap történetének és a benne tükröződő politikai iránynak alapos feldolgozása a győri munkásmozgalom történészeinek — úgy véljük — egyik jelentős feladata kell hogy legyen. 27 Győr azonban ezeken a lapjain túlmenően is, megfelelően a város előbb ismertetett sokrétű funkcióinak, már sokféle, kiemelkedő szerepet játszik az egész Felső-Dunántúl sajtóéletében. A felsoroltakon kívül a századfordulóra megjelenik itt egy Vasárnapi Űjság, a színházi szezonban naponként egy Színházi Lap, valamint a századfordulótól néhány éven át Angyal Armandnak, a város zenekedvelő főkapitányának és Vajda Emilnek, a főreáliskola tanárának és a zeneiskola vezetőjének szerkesztésében a Magyar Lant című kéthetes zenei lap kottamellékletekkel, a Dunántúli Dalosszövetség, a Győri Zeneegylet és a Komáromi Dalegylet közös közlönyeként. A város aktív katolicizmusának bázisán nagyszámú kisebb, hosszabb-rövidebb életű hitbuzgalmi, vallási vagy legalábbis egyházi befolyás alatt álló lap is megjelenik: így, megfelelően Győr tanügyigazgatási és tanítóképzési központ jellegének, a Tanítóegylet Közlönye mellett 1903tól egy külön katolikus tanügyi folyóirat is. Győri tartózkodásának néhány éve alatt Gárdonyi Géza Tanítóbarát címmel, erősen antiklerikális hangvételű, de alapjában mégis vallásos világnézetű lapot szerkesztett: a lap e felfogásával már mintegy a később győri keresztényszocialista szervezkedés társadalmi bázisát kezdi tapintani. Gárdonyi ittléte alatt különben élclapot is szerkesztett: a még ugyancsak Szávay által megindított jó hírű Garabonciás Diák-ot. Jellemző azonban, hogy a város átalakulásával kapcsolatban az effajta, helyi alapon álló, teljességgel már nyilván csak bennszülöttek által érthető lapok végül is megszűnnek ugyanúgy, mint a 70-es években inkább alkalmi jelleggel született Seprő (az 1873-ban a Raaber Lloyd-dal kísérletező, de 1885-ben a győri színjátszás kizárólagos magyarnyelvűségét kezdeményező Beliczay Elek élclapja) is. Az így kibontakozott és szinte orgánumonként külön-külön feldolgozást igénylő győri sajtóélet élénkségét, gazdagságát, sokrétűségét legjobban az mutatja, hogy 1908 j ban időszaki sajtóját tekintve Győr 15 sajtóorgánumával Budapest, Pozsony, Nagyvárad, Temesvár és Nagyszeben után e szempontból az ország 6. városa, melyet sajátlagosan politikai és helyi lapjainak (benne 4 napiés 5 legalább hetenként egyszer megjelenő lappal) számát tekintve már csak Budapest és Temesvár előz meg, és Pozsony is csak elér (az utóbbiaknál azonban az orgánumok számát a több nyelvű nemzetiségi sajtótermékek emelik meg). Győr sajtóorgánumainak fenti sorát 3 szaklap, 1 szépirodalmi, 1 hitbuzgalmi és 1 gyermekújság egészíti ki. 28 13. Érdekes és Győr regionális központi funkcióinak egyfajta korlátoltságára mutat azonban, hogy ez a művelt és élénk város, ahol a kapitalista fejlődés sajátosságai Magyarországon ritkán megfigyelhető teljességgel bontakoztak ki, végül is nem tudott olyan irodalmi központtá válni, mint pl. a fejlődésben vele más27 A Népszava terjesztési tilalmára a HÉ 1913:8. sz. ; a munkássajtóra ld. az MMTVD a korra vonatkozó függelékében adott sajtóbibliográfiát ; Garami bírálatára MMTVD 3. k. (Bp., 1955) 122. 1.; Barsira Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái. Bp., 1940. 28 A sajtótermékek felsorolása a századfordulóról szóló polgármesteri jelentésekben található; Gárdonyira Hegedűs A., i. m. — Győr sajtójának helyzete a magyar sajtóban: MVStÉ 147. sz. t. 386
