Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában

kötet, évi olvasóforgalma pedig 1650 olvasó, kik 16 és fél ezer kötetet használnak. A könyvtár állományának rekonstruálása, ennek elemzése bizonyára jelentős lépéssel vihetne közelebb a kialakuló győri nagyipari munkásság műveltségé­nek, tudatának és ezen át a győri munkásmozgalomnak is jobb megismeréséhez. A könyvtár — ugyanúgy, mint egyéb győri szabadkőműves-kezdeményezésű, ezzel kapcsolatban már említett polgári radikális népművelési törekvések és kísérletek története is — mindenesetre még megírásra vár. 23 11. A győri kulturális élet intézményeinek sorát végül is a kultúra nem hatóságilag szervezett közvetítésének két legszélesebb hatókörű, a társadalom­mal a legszorosabb kapcsolatban levő és így legváltozatosabb intézményének ismertetésével zárjuk le: Győr színházügyének és sajtójának nagyvonalú átte­kintésével. Nagyvonalúságunk nemcsak a rendelkezésre álló tér korlátaiból, hanem mindkét tárgy csaknem egészében feldolgozatlan voltából származik. Győr színházi életének bizonyos, ám 1885 után már megszűnő problémáit már a város megmagyarosodásával kapcsolatban megismerhettük. Világos azon­ban, hogy a magyarosodás a helyi színháztörténetnek csak egyik — bár itt külö­nösen jelentős — szektora, és a fejlődés ennél sokkalta tágabb mederben folyik. Mindenekelőtt része — és egyben különösen érzékeny mutatója is — annak az átalakulásnak, melyen Győr társadalma a város gazdasági életének átalakulá­sával átmegy. E változást a győri színháztörténet sokféleképpen érzékelteti: egyrészt a közönségnek a színházhoz való viszonyában, másrészt (és ezzel össze­függésben) a színház fenntartását biztosítani képes szervezeti formák keresésé­ben, végül — bár itt, előtanulmányok híján, egyáltalán nem tárgyalhatóan — a leglényegesebb kérdésben: a közönség ízlésének a győri társulatok műsor­politikáján át ellenőrizhető változásában. A közönségnek a színházhoz való viszonyát lemérni rendkívül nehéz. Már 1860 és 1885 között, a magyar és német színészet másutt ismertetett harcának éveiben világossá lett, hogy a győri közönség színházfenntartó képessége tulaj­donképpen rendkívül bizonytalan, amit a társulat nyelvén vagy művészi szín­vonalán kívül még számtalan, sokszor nyilván személyi probléma, más, silá­nyabb látnivalók konkurrenciája nagyon is közvetlenül volt képes befolyásolni, így hatottak, kivált a 60-as évek elején a politikai viszonyok is: a színház láto­gatottsága nőtt akkor, mikor másként érvényesülni nem képes politikai indu­latok kifejezőjének vagy társadalmi szervezés bázisának szerepét tölthette be. Mindez tulajdonképpen csupa bizonytalan, esetleges tényező, tiszta frontok nél­kül, melyeknél már akár a nyelvi-nemzeti, akár a társadalmi vagy politikai ellentéteket is képes alkalmanként áthidalni egy-egy váratlan momentum: ven­dégjátékok, különösen látványos előadások (az ördög pilulái-nak optikai trükk­jeihez szükséges gépeket pl. nem is bírják el a rozoga Rába-hidak), vagy 1862­ben egyszerűen a kánkán: az első előadáson a rendőrség még leereszteti a füg­gönyt, a másodikon már nem, és a sajtó felháborodása a legjobb reklám. Csak mindezeknek a tényezőknek együttes s főleg a darabok tartalmára is kiterjedő elemzése lesz képes megmagyarázni a színházi produkciónak azt a rendkívül változatos fogadtatását, mely korszakunk első negyedszázadának győri 23 Lengyel A., Győr város közkönyvtára. GySz 1939. 65—75. 1.; állományára MVStÉ 144. sz. t.; HÉ 1910:12. sz. (pm. jel.); — a Népkönyvtárra: Magyar Országos Levél­tár: Szabadkőműves szervezetek levéltára P 1114: A Philantropia páholy iratai (a könyvtárra az évi jelentések); továbbá HÉ 1902:15., 1904:12., 1906:12., 1910:12. szá­mokban közzétett polgármesteri jelentések és MVStÉ 144. sz. t. 380

Next

/
Oldalképek
Tartalom