Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában

GYŐR MŰVELŐDÉSE A DUALIZMUS KORÁBAN A jellegzetes városfejlődés, melynek során a kereskedőváros gyárvárossá alakult — e körülménynek mind a városépítésben, mind társadalma szerkezetében megnyilvánuló következményeivel együtt

1 — nem kevésbé jellegzetesen tükröződik Győr dualizmus kori művelődéstörténetében még akkor is megfigyelhetően, ha e művelődést csupán intézményeinek és nem tartalmának vonatkozásában vizsgáljuk. A társadalom átalakulását ugyanis talán legérzékenyebben művelődési igényeinek változása tükrözi, tükröződjék e változás akár az intézmények iránti igényeknek, akár a kulturális tevékenység egyes tartalmi elemeinek átalakulásában. Ha utóbbinak feltárása kétségtelenül rendkívül hosszas kutatásokat igényel is (emlékezhetünk : korántsem első ilyen kérdésként Győr dualizmus kori történetében), az előzőnek csak vázlatos érzékeltetése is — úgy véljük — elégséges lesz ahhoz, hogy a teljesebb problémára és lehetséges megoldási útjaira legalább felhívja a kutatás figyelmét. 1. Győr művelődési intézményei közül a művelődési igények változását először az öreg akadémia érezte meg. Az akadémiát az abszolutizmus iskolapolitikája megszüntette, és bár már 1860-tól kezdve nem csak Győrből, de a szomszédos vármegyékből, az akadémia egykori egész vonzásköréből kezdemények történtek helyreállítására, ez csak közvetlenül a kiegyezés után, 1867. május 14-én történt meg. Két év múlva a város már átadja az immáron három-, később négyévesre emelt képzési idejű, de már csak jogi ismereteket adó intézmény általa felépített új székházát is. Az érdeklődés kezdetben nagy, és indokolt is: az új polgári állam szakképzett hivatalnokságra, és ,az elszegényedő köznemesség és emelkedő kispolgárság hivatalra irányuló, egyaránt növekvő igényei megtöltik az akadémiát. Már az első, 1867—68-i tanévre 52 hallgató iratkozik be, és számuk 1871—72-ig 103-ra, a magántanulókéval együtt 151-re nő. Ez az akadémia látogatottságának rendes hallgatóit tekintve csúcspontja: ezután már a lassú elnéptelenedés és a hanyatlás esztendei következnek. A hanyatlás okát alapjában Budapesten, a főváros szívóhatásában kell ke1 Hangsúlyozni kívánjuk, hogy tanulmányunk, mely egy Győr dualizmus kori történetét tárgyaló nagyobb munkának egy fejezete [s mint ilyen szervesen csatlakozik e munkának a Győr. Várostörténeti tanulmányok c. kötetben (Győr, 1971), ill. az Arrabona 13. (1971. évi) kötetében megjelent többi fejezeteihez] már csak terjedelmi korlátainál fogva sem léphet fel Győr dualizmus kori művelődése teljes és részletes ábrázolásának igényével. Feladatunknak itt csak a fő vonalak bemutatását és a művelődés egyes területei, valamint a városfejlődés egésze közötti összefüggések és kapcsolatok rendszerezett érzékeltetését éreztük. 365