Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Tomaj F.: Győr utcái és terei (Gyárváros)

GYŐR UTCÁI ÉS TEREI (Gyárváros) Győr városnak egyik jellegzetes kerülete, munkásnegyede Gyárváros. Északon a Mosoni-Duna, nyugaton a Vas Gereben utca és a Fehérvári út, délen a MÁV Budapest—bécsi főútvonala, keleten pedig a város egyik legújabb kerülete, Győr-Szentiván határolja. Gyárvárost Győr gazdasági életének a századforduló táján kezdődő átalakulása hozta létre. Amikor a vontatóhajók a gabonát többé már nem hozták Győrig, és a város egész gazdasági életét válság fenyegette, Győr a kereskedelemről áttért a gyáriparra. A különböző kedvezménnyel idevonzott üzemek szívesen telepedtek le a vasúti és hajózási központban, és Győr, a „modern" gyárváros az első világháborút követő pangás után, a harmincas évek végén már az ország harmadik ipari központja lett.

1 A jelentős ipartelep természetesen nagyszámú munkástömegei foglalkoztatott, és a gyárak munkásságának a lakásigényét — az amúgy is tűrhetetlen győri lakásviszonyok miatt — egyre nehezebben lehetett kielégíteni.

2 A gyárak, üzemi érdekből, kénytelenek voltak munkásaik részére munkahelyükhöz közelebb eső lakótelepekről gondoskodni. A hatalmas gyárépületek és gyárkémények szomszédságában háromféle munkástelep jött létre. A Magyar Vagon- és Gépgyár RT a munkásai egy részének már a századforduló tájékán megalkotta kis telepét a budai országút mentén, a Kiskút mellett épült Munkás utcában. Kb. ekkor alakult ki a Fehérvári út mentén a Gráb-gyár lakótelepe is, az ún. „Jancsifalu".

3 Nagyobb gondot okozott azonban az Ágyúgyár nagyszámú munkásságának az elhelyezése. Ezt a nagyarányú lakásigényt csak úgy lehetett némileg kielégíteni, ha az előbbieknél jóval nagyobb lakótelep építéséről gondoskodnak, ahol nagy befogadóképességű lakóházakat sűrítenek össze aránylag kis területen jó tér- és utcamegoldással. Az építkezést a gyár igazgatósága 1915. augusztus 2-án határozta el. Erre a célra a gyár szomszédságában 233 880 négyszögöl kiterjedésű * Korábbi adatközlés az Arrabona 9. (1967), 10. (1968), 11. (1969), 13. (1971) számában jelent meg. 1 Jenéi F.—Koppány T., Győr. Magyar Műemlékek. (Budapest, 1964) 54. 2 A város tb. főorvosának — az újvárosi szegények orvosának — jelentése szerint „akiknek lakása van az is túlzsúfolt és valóságos járvány telep". Indítványozta, hogy vagy a város vagy a gyárak építsenek munkáslakásokat. (Győri Hírlap, 1900. január 25.) 3 Szabady B., Győr szab. kir. város kialakulása. „Emlékkönyv" (Győr, 1943). 347