Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Tomaj F.: Győr utcái és terei (Gyárváros)

területet szereztek meg, amely az akkori szarvasmarhapiac, Külső Árpád út és Teleszky (ma Puskás Tivadar út) úton át a Kiskút előtti rétekig terjedt.

4 Az egész lakótelep magját 67 parcellára osztották fel. Ezen földszintes, emeletes és részben kétemeletes épületeket emeltek. Minden egyes lakóházhoz kb. 160 négyszögöles kert is tartozott. Arra törekedtek, hogy a parcella-csoportokat (házcsoportokat) úgy osszák fel, hogy egyes utcák megfelelő helyeken térkiképződésben egyesüljenek úgy, hogy változatos és mégis jó hatást keltsenek. A gyártelepeket jellemző egyformaságot és ridegséget feloldotta, hogy a házakat díszítették, a tetők eternit paláit pedig a színek változtatásával tarkították. A lakótelep központját egy kb. 650 négyszögöl kiterjedésű elipszis formában kiépített tér képezte, a mai Mátyás király tér. A tér déli oldalán épült 1928—1929-ben a mai katolikus plébánia-templomi. A fenti területen 20 földszintes, 37 egyemeletes és 5 kétemeletes, összesen 62 épületet létesítettek. A lakások száma a következőképpen oszlott meg: 319 egyszobás, 78 kétszobás és 8 háromszobás lakás.

5 A lakószobák átlagos alapterülete az egyszobás lakásoknál 24—28 m

2

, amelyhez 5—6 m

2-es kamra is tartozott, a konyha területe 12 m

2 volt. A kétszobás lakásoknál a nagyobbik lakószoba alapterülete 24 m

2

, a kisebbik 16—20 m

2

, míg a mellékhelyiségek alapterülete azonos volt az egyszobásokéval. A háromszobás lakásoknál két szoba és a mellékhelyiségek nagysága azonos a kétszobásokéval, míg a harmadik szoba alapterülete 8 m

2

. 6 Az építkezéseket 1915 szeptemberében kezdték el, és olyan ütemben haladtak, hogy a lakosság fele 1916-ban már beköltözhetett új otthonába. Az egész telep 1917 tavaszán készült el véglegesen. Így jött létre — alig fél órára a város központjától — a ma Gyárvárosnak nevezett munkástelep magja, amely az Ágyúgyár munkásai részére aránylag kis területen nagy befogadóképességű lakásokat biztosított.

7 Gyár vár os utcái teljesen mérnöki tervek szerint épültek. A lakóházak jellegzetes stílusa mellett kezdetben érdekességük volt az utcáknak, hogy a Győrött szokásos házszámozási rendszertől eltérően a munkástelep egyes házai — az utca vagy tér nevének elhagyása mellett — parcellaszámmal voltak jelölve. A számozás úgy történt, hogy egy nagy falsík valamely részén festékkel mázolt számok látszottak. Egy kis parceilaszám mellett váratlanul nagy parcellaszám volt található, és az egymás mellé tartozó számoknak megfelelőek gyakran nagy távolságra voltak egymástól. A fentiek miatt a mintegy kétezer lakosú telepen könnyebben lehetett a nevük után megtalálni a lakosokat, mint a parcellák, tehát lakóhelyük szerint. Ez nemcsak a lakosságnak okozott bosszúságot, hanem a hivatalos városnak is, mert nagymértékben megnehezítette a hatósági közegek, kézbesítők, sőt az orvosok és más szervek munkáját is.

8 Meg kell emlékeznünk még Győr város hajdani „Budai úti barakk"-járól is, amely a mai Mártírok útjának nagyjából azon a részén feküdt, ahol ma a MüM. 400-as Ipari Tanuló Intézet áll. A barakk az első világháború elején katonai létesítmény céljára épült. A háború befejezése után szükséglakásoknak alakították át, és itt zsúfolódott össze a város szegényebb lakosságának egy része. 4 Géza Fiala; Arbeitérkolonie der Ung. Kanonenfabriks A. G. In Győr. 5 Uo. 6 Uo. 7 Uo. 8 GySmL: 1. Győr város Tanácsa 8367/1926. 348