Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Hőgye I.: Katona Dénes levelei Xántus Jánoshoz
jótulaj donságára, a növényhonosításban azonos véleményükre, Xántus meggyőző érveire, amellyel szinte megerősítteti saját véleményét, pl. a vadcitrom meghonosíttatási érve: „... ennek gyümölcseiről azt írja Xántus János polgártársunk, hogy azok nedvével öntetvén le a sült pisztráng, az oly jó ízű eledel, hogy a legfinnyásabb európai ízlés is megdicsérné. Ezen fát tehát hozzánk szállíttatni minden áron iparkodjunk .. ." 5 . A grama fű termesztésének takarmánypótló fontosságát sürgetvén szintén Xántus véleményét idézi: ,,. .. Xántus Ür szerint minden marha mohón falja, tőle meghízik és erősödik. A ló különösen szereti, mely, ha vele egyfolyvást élhet, az abrakot is pótolja .. ." (i . A spanyol tölgyről pedig „ ... Xántus Űr szerint zsindelnek legalkalmasabb, mert egyenesen hasad és sokáig tart.. ." 7 . Máskor a termelés szükségességét és a növények igénytelen voltát hangsúlyozza, így próbál kedvet csinálni a termesztéshez, pl. az arakacsához : „... a veszni kezdő burgonya helytartójául vala ajánlva, — (Xántus által is) —, bikaszarv nagyságú 4—5 gyökeret terem, melyek a burgonyánál több táperővel bírnak és jobb ízűek. Ezen növények sem a szárazságban sem a sok esőben nem sínylődnek, árnyékos erdőben is megteremnek ... néha egy gyökere 9 fontot is nyom. Hamuban és homokban minden sérelem nélkül kiteleltethető. Szaporíttatik gyökere darabjaiból, vagy magvairól.. ." 8 . A fel nem futó, bokrosán termő szőlő meghonosíttatására buzdító példáját szintén Xántus leveléből veszi, aki ,,. . . egy bokorról negyedfél posonyi mérő szőlőfürtöt metélt le .. ." 9 , amely még művelés által nagyobb szemeket is hozna. A levelekben a hazai politikai viszonyokra is találunk utalásokat, amelyek különösen érdekelhették Xántust, hiszen mindig vágyott vissza Amerikából. Örömmel olvashatta, mint a szabadságharc hőse, Katona tudósításában az ország hangulatát, reményét, hogy a nemzet várta és bízott még 1863-ban is a 48-as törvények visszaállításában. Kuriozitásnak ható hírekről is tudósította Xántust, tanácsát vagy véleményét kérvén azokban, amit maga nem hitt el, vagy nem tudott megmagyarázni, így pl. az 1862. augusztus 10-én Jamaikára leesett meteorról, vagy a Hübnerkönyvben olvasott furcsa fűről, amelyet a tűz nem éget el és amely állítólag Amerikában terem, arra következtetett, hogy a londoni kiállítás egyik csodája talán ennek segítségével történt. Büszkélkedett nyelvünkkel, magyarságával, ezért küldte szívességből, előre hálálni kívánó szándékkal, Berzsenyi verseit — aki Horatiushoz hasonlóan kedvenc költője volt — a Smithsonian Institutional 0 , amely intézet többször küldött magvakat neki. Más levelében sajnálkozását fejezte ki, hogy nem lehet Xántusnak társa az amerikai utazásaiban. Barátságuk személyes találkozásban is kiteljesedett. Mint 1864. február 10-én Xántus levélben értesítette, hogy Magyarországra költözik véglegesen és hogy Üjhelybe is el fog látogatni. Katona megígérte, hogy otthona, a rendház szállással, ellátással várja, és hogy grófi barátai is nehezen várják a személyes találkozást. Programot is készítettek már, minden grófhoz ellátogatnak, Rad5 Katona D., Növény Honosítás c. műve 45. o. 6 Uo. 57. o. 7 Uo. 58. o. 8 Uo. 40. o. 9 Uo. 58. o. 10 Smithsonian Institutio: washingtoni tudományos intézet, amely alapítványból nyílt meg 1846-ban. 330
